Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - A Szabadegyházai Szeszgyár története 1919 – 1972. (Írták: Berkes Sándorné, Farkas Gábor, Horváth György, Nagypataki Imre, Orbán Béla)

szabadulás óta. Ezen a kiállításon a Szabadegyházai Szeszgyár az I. helyezést nyerte el. Erre az évre igen feszített termelési terveket kapott a szeszgyár. Whiskyből erre az évre 1 255 000 0,7 literes palack termelése esett. A finomszesz-termelés 54 597 abs. hl volt, mely a kedvező melaszellátáson túl az elmúlt évben átépített finomító oszlop megfelelő működésének eredménye. Ezzel párhuzamosan növekedett a takarmányélesztő-termelés is, bár a javításra küldött szeparátorok még nem érkeztek vissza és a torulaüzem alig működött. Az előző évhez képest jelentősen emelkedett a borseprőpárlat-termelés, a középpárlat 3 343 abs. hl volt. A szeszgyár már 1970 eleién feldolgozta az előző évről visszamaradt avinált bort borpárlattá, ebből 891 abs. hl volt a termelés. Részben az időjárás is kedvezőtlenebb volt az előző évihez képest, de a paradicsom-termelők vetésterülete is csökkent a gyár paradicsom-igényéhez képest, ezért az előző évinél jóval kevesebb mennyiségű nyersparadicsom került feldolgozásra. Ebből összesen 817 tonna 38—40%-os paradicsom-sűrítményt nyertek. Tovább folytatódott a szőlőmust besűrítése és ezen az őszön 3579 hl mustot sűrítettek be. Az 1970-es évben a takarmányélesztő-gyártás szárítókapacitásának növelése céljából 2 db azonos teljesítményű (15%-os szárazanyagtartalmú folyadékból óránként 92 kg szárított késztermék előállítására alkalmas) GOUDA-gyártmányú holland szárítóhengert építettek be. A szerelési munkákat a gyár saját karbantartásával végezte holland szerelésvezető irányítása mellett. Az egyik szárítóhenger krómozott felületű, melyet külön, az élelmiszer higiéniai követelmények előírásai szerint kialakított teremben helyeztek el és különféle poralakú élelmiszer-készítmények előállítására is alkalmas. A whisky tárolás problémájának megoldására egy 470 m

2 alapterületű vasvázas, körbe-falazott raktárépületet építettek. Elvégezték az erőtelepi épületek korszerű átalakítását, a fafödémek helyett vasbeton síkfödémet építettek. Ugyanitt felépült egy új vízelőlágyító torony. A Szeszipari Országos Vállalat vezetése alatt álltak az ország területén meglevő mezőgazdasági szeszgyárak. Ezek közül mindössze három üzemben folyt termelés, mind a három (zirci, fácánkerti és barcsi mezőgazdasági szeszüzem) a szabadegyházi whiskygyártáshoz termelt alapanyagokat. A SZOV vezérigazgatójának utasítására 1970 októberében a mezőgazdasági szeszgyárak területi elhelyezkedésének figyelembevételével azokat a kisvárdai, a győri és a Szabadegyházai Szeszgyár irányítása alá helyezték. A Gazdasági Bizottság az elmúlt években végbement fejlődés alapján a 10.168/1970. sz. rendeletével a kormányszervek a magyar szeszipar szervezeti korszerűsítését határozták el. Ez a rendelet meghatározta a magyar szeszipar átszervezésének módját és a rendelet alapján 1970. december 31, hatállyal megszűnt a Szeszipari Országos Vállalat és a Magyar Likőripari Vállalat. A MALIV eddig az átszervezésig csak tömény szeszesitalok gyártásával foglalkozott, az összes többi szeszipari tevékenység a SZOVhoz tartozott, úgymint a szesz-, a sütőélesztő-, takarmányélesztő- és keményítő-, valamint ecetgyártás. A rendelkezések szerint a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, mint vállalatok megszüntetésére és alapítására jogosult felügyeleti hatóság a 69.937/1970. sz. határozatával úgy intézke-