Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Jenei Károly: A székesfehérvári Könnyűfémmű története 1941 – 1946.

rekedt. A szovjet hadsereg gyors előnyomulása a kivontatást és elszállítást lehetetlenné tette. Németországba 400 tonna nyersanyag és félgyártmány került. A kiürítés és bénítás után a gyártelep őrzését és gondozását egy kisebb létszámú munkáscsoport vette át.

39 A gépi berendezésnek, a félgyártmányoknak és nyersanyagoknak Németországba történt elszállítása a Magyar Bauxitbánya Rt. igazgatóságának tudta és beleegyezése nélkül történt. Dr. Debreceni Sándor ügyvezető igazgató írásban és szóban arra adott utasítást a székesfehérvári gyárvezetőségnek, hogy a leszerelt gépeket és berendezési tárgyakat Ajkán őrizzék meg. A kiszállítást Ammon, a Dürener Metallwerke Ajkán megjelent igazgatója és a Könnyűfémmű műszaki igazgatója önkényesen rendelték el/'

0 Láng Jenő, a Könnyűfémmű főmérnöke 1944. december 21-én hagyta el Székesfehérvárt, hogy az igazgatóságnak Budapesten a történtekről jelentést tegyen. Másnap, december 22-én megindult a harc a város birtokáért, melynek során a szovjet csapatok Székesfehérvárt december 23-án a hajnali órákban elfoglalták. Ettől kezdve 1945. március 22-ig a város körül hullámzó harcok folytak. A németek 1945. január 21-én Székesfehérvárt átmenetileg visszavették. A harcok alatt a Könnyűfémmű telepe többször senki földje volt egészen március 22-ig, amikor a város véglegesen felszabadult. A három hónapig tartó harcok alatt a Könnyűfémmű telepe komolyabb sérüléseket nem szenvedett, összehasonlíthatatlanul súlyosabb volt az a veszteség, mely a gyárat a kiürítés alkalmával érte. A Magyar Bauxitbánya Rt. igazgatósága az elhurcolt gépek és anyagok értékét 6 981 000 pengőre becsülte. A felszabadulás után a gyártelepen azonnal megindult a romeltakarító munka. Majd Jankovich Ferenc elnökletével megalakult az üzemi bizottság, mely a helyreállító munkák irányítása mellett mindent megtett, hogy a gyár súlyos helyzetben lévő alkalmazottai a legfontosabb élelmiszerekhez hozzájussanak. A Magyar Bauxitbánya Rt. ügyvezető-alelnöke, dr. Debreceni Sándor 1945. április 19-én Láng Jenő főmérnököt Székesfehérvárra küldte és megbízta azzal, hogy az üzemet könnyen elhelyezhető áruk: edények, kilincsek stb. gyártására készítse elő. A vállalat igazgatósága az üzem foglalkoztatását fontosnak tartotta, hogy szakmunkásait megtarthassa.

41 Az üzembe helyezésre irányuló munkálatok közben vált ismertté a magyar kormány döntése, hogy a székesfehérvári gyárat jóvátételre teljes egészében le kell szerelni. A hír vétele után a gyártelepen csak fenntartási munkák folytak. 1945 júliusában a Könnyűfémműben már csak egy mérnök maradt. Mivel a Dürener Metallwerke igazgatói a gyár bénításakor a gépi berendezés tervrajzait elszállították, a leszerelési munkák megkezdése előtt a vállalatnak újból el kellett készíttetni azokat.

42 A Magyar Bauxitbánya Rt. igazgatósága ezalatt mindent megkísérelt, hogy a gépi berendezés ne kerüljön elszállításra. A jóvátételi szállításokat lebonyolító IKART-nak ajánlatot tett, mely szerint hat éven át a gépi berendezés értékének megfelelő mennyiségű félgyártmányt hajlandó jóvátételre szállítani. Bár a székesfehérvári üzemből 50 db motor hiányzott, a vállalat szakemberei azon a véleményen voltak, hogy 6 motor beállításával az üzem megindítható, ha a hengerművet nem szerelik le.

43