Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)
TANULMÁNYOK - Jenei Károly: A székesfehérvári Könnyűfémmű története 1941 – 1946.
hengersor éjjel-nappali üzemet tartott. A csőhuzam-üzem egy műszakban termelt. A hengermű üzemét azonban műszaki hibák gyakran megszakították. Székesfehérvárt 1944. szeptember 19-én pusztító erejű légitámadás érte, mely főként a villamosenergia-ellátásban okozott zavarokat. A gyár három napig nem kapott villamos áramot. Megsérült a vízvezeték főhálózata is. Az üzem két héten át saját kútjaira volt utalva. A légiriadók miatt szeptemberben különben 29 óra esett ki a termelésből. Az 1944. október 16-i déli és esti légitámadás a gyártelepen semmi kárt nem okozott. A légitámadások hatására azonban a termelés jelentősen visszaesett. A Könnyűfémmű 1944 szeptemberében 17 590 kg lemezt, 16 495 kg szalagot és 1026 kg csövet gyártott. Összes termelése 35 111 kg volt. Októberben a produkció több, mint kétszeresére emelkedett, de még így sem érte el a korábbi színvonalat. Októberben 44 786 kg lemezt, 28 992 kg szalagot és 635 kg csövet készítettek. A budapesti repülőgépgyáraknak a két hónap alatt 63 308 kg félkészárut adtak át. Az ajkai kohó most már folyamatosan szállította a Könnyűfémműnek a kohóalumíniumot. 35 A Dürener Metallwerke nyersalumínium kölcsöneire már nem volt szükség. Még 1944 októberében, sőt november első felében is nagyobb gépalkatrészszállítmányok érkeztek Németországból. Felszerelésükre azonban már nem került sör. Fejér megye területének jó része november végén hadszintérré vált és megpecsételődött a székesfehérvári nagyüzemek sorsa. Az Iparügyi Minisztérium 1944. december 4-én Bartha Andor vezérőrnagy elnöklete alatt tartott értekezlet elrendelte a „veszélyes zónába" került székesfehérvári üzemek bénítását. Bartha az értekezleten hangsúlyozta, hogy a bénításokat a legkevesebb leszereléssel kell végrehajtani, hogy az üzemek gyorsan és könnyen helyreállíthatók legyenek. Bartha arra is felhívta a figyelmet, hogyha a visszavonuló német csapatok a bénítások után robbantani akarnak, az üzemek azt minden erővel akadályozzák meg. 3 " A Könnyűfémműben december 6-án német—magyar vegyes bizottság jelent meg, mely az üzem azonnali bénítását rendelte el. Az üzemi gépek nehéz súlyára való tekintettel a bizottság elegendőnek találta a motorok és szerszámgépek leszerelését, valamint a félkészáruk és nyersanyagok elszállítását. Ezt követően dr. Hermann műszaki igazgató intézkedésére a Székesfehérváron állomásozó német légierő műszaki alakulata teherautókon azonnal megkezdte a leszerelt motorok és nyersanyagok elszállítását. Majd rövidesen bekapcsolódott a szállítsába a Todt szervezet teherautó oszlopa is. 37 Alig fejeződtek be a szállítások a székesfehérvári német városparancsnokság utasítására egy német utásztiszt jelent meg a gyártelepen, hogy a robbantásokat előkészítse. Csak hosszas vita után sikerült a gyár dolgozóinak a robbantási tervet arra hivatkozva meghiúsítani, hogy a motorok és a nyersanyag elszállításával az üzem hosszú időre megbénult. 38 A motorokat és szerszámgépeket Székesfehérvárról Ajkára szállították, a félgyártmányokat és nyersanyagokat Mórra és Bicskére vitték, ahol azokat vagonokba rakták és a németországi Schweringbe irányították. Dr. Hermann műszaki igazgató önkényes rendelkezése folytán idekerültek az Ajkára szállított motorok és szerszámgépek is. Két vagonrakomány motor, szerszám és anyagvizsgálógép a székesfehérvári gyár tolatóvágányán