Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)
TANULMÁNYOK - Jenei Károly: A székesfehérvári Könnyűfémmű története 1941 – 1946.
A székesfehérvári hengermű berendezése 1943 decemberében a szalaghengersor felállításával ismét bővült. A 2. számú csarnokban pedig felszerelték a 10 tonnás darut. 28 Bár a Dürener Metallwerke szállítási kötelezettségének nem tett eleget, a kölcsönadott hengersorért használati díjat követelt és hajtott be a vállalaton. Sőt, 1944 februárjában a német hatóságok rendelkezésére hivatkozva, a bérleti díjat 60%-kal emelte. 20 A hiányos és késedelmes szállításokon kívül nyersanyaghiány is korlátozta a Könnyűfémmű működését. Az ajkai timföldgyárban ui. tervezési és szerelési hibák következtében állandó üzemzavarok voltak. Emiatt pedig az alumíniumkohó csak korlátozott mértékben tudott dolgozni. 30 A berlini vállalat a Könnyűfémmű üzemének fenntartása végett ezért több ízben kölcsön nyersalumíniumot bocsátott a gyár rendelkezésére. Enélkül a hengermű munkája megbénult volna. Az ajkai timföldgyár folytonos üzemzavarai miatt 1944 januárjában a magyaróvári timföldgyártól kellett 150 tonna timföldet vásárolni, hogy az alumíniumkohó befagyását megakadályozzák. 31 A Magyar Bauxitbánya Rt igazgatósága a Dürener Metallwerke céggel kötött szerződés értelmében 1944 márciusában dr. Leo Hermann német mérnököt nevezte ki a Székesfehérvári Könnyűfémmű igazgatójának, aki azonban véglegesen nem telepedett le a városban. Havi fizetését 2000 pengőben állapították meg. Hivatalos utazásaival kapcsolatos kiadásait megtérítették. 32 1944 júniusában a székesfehérvári gyárat is bevonták az ún. „gyújtóprogramba", mellyel az angolszász légitámadások következtében válságos helyzetbe került német hadianyaggyártás helyzetét akarták megkönnyíteni. Ennek keretében a Könnyűfémmű a Magyar Optikai Művek, a Danuvia Fegyver- és Lőszergyár, valamint a mosonmagyaróvári Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár részére tárcsákat gyártott. A székesfehérvári gyár kísérlete azonban kudarccal végződött. Mivel a tárcsák anyagát a hengermű lágyítás nélkül készítette el, ennek következtében a gyártmányok nagyrésze használhatatlannak bizonyult. A tárcsák gyártását ezért rövidesen beszüntették. A balsikert a vállalat vezetői gyártási tapasztalatlansággal mentegették. 33 Elképzelhető, bár nem igazolható, hogy a feltűnően nagyarányú selejttel végződött tárcsagyártás mögött a gyár munkásságának tudatos akciója állt. A Dürener Metallwerke igazgatója, Werning, dr. Hermann műszaki igazgatót és Láng Jenő főmérnököt hibáztatta, akik szerinte a reájuk bízott feladatokhoz nem nőttek fel és nem tudtak felülkerekedni a háborús nehézségek okozta helyzeten. Werning 1944 november elején elhatározta dr. Hermann leváltását, helyére dr. Ammon igazgató kiküldését tervezte Székesfehérvárra. A berlini igazgató Láng Jenő főmérnök székesfehérvári alkalmaztatását is szükségtelennek tartót, ta, mivel az üzem még nem érte el teljes kapacitását. Láng helyén szívesebben látta volna Éder üzemmérnököt, aki szerinte „teljesen és kiválóan" bedolgozta magát a gyártási technológiába.Werning bizalmatlansága mögött politikai okok húzódtak meg. Láng Jenő ui. nem egyszer helytelenítette a németek túlzott beavatkozását az üzem vezetésébe. 3 ' 1 A Székesfehérvári Könnyűfémmű a sok nehézség és a késedelmes gépszállítások ellenére 1944 szeptemberében már 500 alkalmazottat foglalkoztatott, termelőképessége jelentősen megnőtt. Az öntöde és a szalag
