Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Farkas Gábor: A vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár RT. székesfehérvári üzeme az alapítástól az államosításig 1939 – 1948.

Keverőüst Centrifuga Szivattyú Húzógép Edzőkályha Indexautomata Rugóautomata Mérőműszerek Autó Kerékpár Transzformátor Ej tőkalapács Ajax kalapács Dagasztógép 1 24 2 1 8 15 4 18 19 5 18 2 15 10 1 23 4 5 43 9 1 11 1 1 1 Mosonmagyaróváron 34 gépet találtak meg az 1944 decemberében odaszállítottak közül: 10 speciál lőszergyártógépet, 5 kupakolót, 1 revolverpadot, 1 esztergapadot, 4 prést, 10 húzógépet, 1 excenterprést, 1 hidraulikus prést, 1 szivattyúmotort. Az épületek károsodása kisebb arányú volt, mint a gépparké. Itt a beruházási összeg 1939—1944 között 4 millió 736 ezer pengő volt. Tönkrement az épületek 48%-a, 2 millió 283 pengő értékben, viszont 2 millió 453 ezer pengőt értek a gyári épületek a lerombolt épületek anyagaival együtt. Az anyagkészlet szinte teljesen megsemmisült. A romok alól később előkerült anyag értékét megbecsülték, és úgy találták, hogy ez az anyagkészlet összértékének néhány százaléka. A gyári 22 575,80 m

2 alapterületet alkotó épületekből 1945. december 20-ig 8 100 nr-t kijavítottak, de javításra szorult valamennyi álló épület. 1945 májusában már 46 ezer pengő értékben javítottak ki épületeket, és tovább folytatták a munkákat mindaddig, míg valamennyi kijavítható épületet helyre nem állítottak. így júniusban 46, júliusban 90, augusztusban 59 ezer pengő értékben végeztek épület-helyreállítási munkákat.

18 Ezeket Horváth László vezette, de a vezérigazgatóság azon a véleményen volt, hogy a nyilasok által elküldött Molnár Pál igazgatót küldi Székesfehérvárra a helyreállítási munkák vezetésére, hisz a helyi viszonyokkal ő volt az ismerős. A vezérigazgatóságot Horváth László székesfehérvári működéséről Schreiner János tájékoztatta és egyben kérte is, hogy Horváthot hagyják a fehérvári gyár élén, mert 1945. áprilisi működésével azt bizonyította, hogy igen hozzáértő ember. Azonkívül sikerült jó kapcsolatot teremtenie a városi vezetőkkel, a katonai parancsnoksággal, s más üzemek ideiglenes vezetőivel. Ezt a személyes kapcsolatot nem szabad most megzavarni — tájékoztatta Schreiner a vezérigazgatóságot. Horváth kemény kézzel fogott hozzá a gyári rend megteremtéséhez, a fegyelmezetlenség felszámolásához. 1945. szeptember 24-én jelentette, hogy a gyártás megkezdése mellett helyreállították az irodaépületet, a menzát, a garázst, az L-épület földszinti részét, négy raktárépületet, a fémáruműhelyt, és befejezés előtt állt a laboratórium épülete is. A gyári helyreállítási munkákkal párhuzamosan kibontakozott a politikai élet is. Ide kell számítani az üzemi bizottság tevékenységét is, bár annak munkája elsősorban — az adott helyzetből kifolyólag — gazdasági jellegű volt. Az üzemi bizottság a helyreállítási munkák megindulása után jónéhány héttel később jött létre. A tőkés kézben lévő üzemben