Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Farkas Gábor: A vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár RT. székesfehérvári üzeme az alapítástól az államosításig 1939 – 1948.

Április 20-án a Könnyűfémmű is jelentette, hogy megindítja a termelést. A villanyáramot a Vadásztölténygyárral egyidőben kötik be oda is. Csakhogy a Könnyűfémmű bénítását a villanymotorok kiszerelésével és elszállításával végezték. Ezekben a napokban derült ki, hogy a motorokat Ajkán lerakták. Ha a Könnyűfémmű termelni tud, akkor a Vadásztölténygyárnak az edénykészítéshez tud anyagot adni. A gyár kísérletképpen 1000 kg anyagot adott át a Vadásztölténygyárnak. Közben megszerezték a Kisfalud pusztán berendezett magyar honvédségi tulajdonban lévő repülőgépjavító berendezést. Ezek között 1 gyalugép, 1 vésőgép, 1 marégép, 136 index, 3 rev. gép, 4 esztergapad, 1 hengerköszörűgép, 1 fúrógép és magasnyomású stancológép volt. Ezt a műhelyt a magyar honvédség használta 1944 késő őszén is. Azóta senki sem törődött a berendezéssel, így a székesfehérvári Nemzeti Bizottság, mint állami vagyont juttatta a Vadásztölténygyárnak. A munkások május l-ig még nem kaptak fizetést. Igaz, nem is volt miből fizetni, a gyárnak sem pénze, sem bevétele nem volt, hisz a termelés nem indult meg. Horváth László április 20-án azt ígérte a munkásoknak, hogy elmaradt bérüket egy összegben fogják megkapni. Ugyanakkor természetbeniekkel is segítették a munkásokat. Korábban bérletföldet juttattak azoknak, akik ezt kérték, Mások ingyen ebédeltek. Voltak, akik építőanyagot kaptak. A barakklakásokat a front alatt erősen megrongálták, felépíteni azokat értelmetlen dolog lett volna. A munkások cserepet, téglát kaptak a lebontott barakkok anyagából. Ugyancsak 2—2 q szenet is juttatott Horváth a munkásoknak. A korábbi fejtegetésekből kitűnik, hogy a legtöbb károsodás a hadiesemények alatt érte a gyárat. A németek csak 188 gép elszállításáról adtak elismervényt, és csakis azokról, amelyeket még a szervezett kitelepítés idején vittek el. Nincs azonban adat arra, hogy a németek 1945. január 22-i visszatérésük után március 22-ig mit szállítottak el. Ekkor a gyárban hivatalos ember nem tartózkodott. A tönkretételben részt vett a lakosság is. A gyári géppark beruházási összege 1939-től 1944 végéig meghaladta a 6 millió pengőt. Ezalatt 2336 gépet szereztek be. A károsodás pengőértékben 4 millió 200 ezer, míg a megmaradt gépek értéke 1 millió 800 ezer pengő volt. A géppark háborús károsodása Gép megnevezése 1 Németek elszállítottak db 2 Hadiesemények idején eltűnt db 3 Visszamaradt db 4 Esztergagép 38 156 107 Fúrógép 64 160 39 Villanymotor 3 685 98 Csiszoló- és köszörűgép — 68 31 Présgép 27 131 152 Csavar- és egyéb automatagép 1 6 5 Marógép 12 69 20 Kaliberezőgép — 5 23 Gyalugép — 23 3 Ventillátor 1 31 19 Kompresszor — 25 8 Fűrészgép 5 8 3 Darálógép — 6 5