Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

nek ártalmas légyen. Te se engedd édes fiam! hírednek szép fényét illy rút motsokkal szenny esi ttetni.

70 Camb. Példádat édes Atyám, mindenkor parantsolat gyanát vettem; és életemet kotzkára vetni éretted, szerentsémnek véltem. De még-is, édes atyám, hogy a' te életedet hoszszabithassam, engedd ki mondanom a' titkot — Cyr. fiam! ha én Atyai szivemnek gyenge gerjedelmeit zabolán hordozom; illi, hogy te is tieidet zabolára fogjad. Camb. Oh kegyetlen szeretet! Arb. /:Bé falta, látom, a mézes horgot, különös korlátba tsatlom: kiböffenti az iffiu, a' mi gyomrán vagyon:/ Mivel királyom kegyességét meg-vetettétek; keménységteknek tulaidonitsátok; ha valami szerentsétlenség érendi fejeteket. Cambyse kövess engem. Tizenegyedik ki-menetel. Cyrus. Ottanes. Ottan. El ment a' bárány bőrrel béllett farkas! nagyon tartok tölle, ne talán mézes beszédivel ki-tsallya szegénybűi a' pártosok nevét. Cyr. Ne félly Ottáne! Szereti Attyát Cambyses: szóllásra nem botsáttya nyelvét. De lásd Ottáne! melly álhatatossan meg-állom érettetek esküvésemet. Ottan. Jobb szerentsére méltó király! ha tetszik, fejed oltalmáért vallyadki a' pártosok nevét: el-szenvedem. De hidd-meg azomban; ha tanátsinkat ki-tanullya Arbaces, minnyájan halál torkába veszünk. Bizzál a' jó Istenekben; fiaddal együtt szabadon lábra állat Gobriás. Tizen kettődik ki-menetel A voltak. Dániel. Dán. Nagyon tsalatkozol Ottáne! Ottan. (Ismer) /:Ismét más akadályt hozott ide a* patvar:/ Cyr. Tehát oh Dániel meg kell fiamnak halni?