Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

Jegyzetek Sulyok Jánosnak ezúton köszönöm meg, hogy figyelmemet az eddig kallódó kéziratos drámákra felhívta, és kutatásaimhoz értékes szaktanácsokat adott. Kilián István: A XVII—XVIII. századi iskolai színjátszás Sárospatakon. In: HerMan Ottó Múzeum Évkönyve XII. (Miskolc 1973) 129—186. 1767. február 26. Pinguis dies Jovis. Hodie P[ater] Professor Sintaxistfarum] Bacchanalisticam actionem vernaculam sane quam lepidam exhibuit in Arcis palatio. Nomen actionis: Kincs kapáló. Ujhelinum de frequenti sua nobilitate non parce Auditores suppeditavit, invitatos autem ab eosdem Professore et Praefecto. Praecipui erant R[everendi]ss[i]mus D[ominus] Praepositus; spectabilis D[ominus] Thomas Szirmai, qui magnam secum traxit catervam; duo e P[atribus] Paulinis etc... Actio caepit circa quartam, ad mediam circiter 6-tam protracta Praecipui exterorum hospitium noctem etiam apud nos egere, quos inter etiam Calvinistae egregio benevoli animi indicio. Diarium Pro P[atri] Praeside Congregationis a concionatore Festivali Praefecto Scholarum 1762 in 1763. Sárospatak. Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény irattára. Jelzet nélkül. A továbbiakban: Diarium SJ Sp. Vö. Jablonkay Gábor: Az iskoladrámák a jezsuiták iskoláiban. (Kalocsa 1927.) 12. Gyulafehérvár. Batthyány Könyvtár. Jelzete: MSS K5V20. 1587. Kolozsvár: az év elején: história S[anti] Stephani Regis acta est per speciem fabuláé in scena. „Vö: Takács József: A jezsuita iskoladráma 1581—1773. (Budapest 1937.) II. (A továbbiakban: Takács.) 16. Vö. még: Veress András: Annuae Litterae Societatis Jesu de rebus Transylvanicis temporibus principum Báthory 1579—1613) Budapest 1921.) V: „Instaurata studia visendo apparatu, elegantique história Sancti Stephani Hungarorum regis: acta est per speciem fabuláé in scena, approbante Transylvaniae quae ad comitia convenerat, nobilitate universa. 1616. Zágráb iskolaév elején: S[anctum] Stephanum Ungariae Primum Regem, divisa in dous dies actione Regni Proceribus ad Comitia congregatis in scenam dederunt. Egy. Kvtr. Ab. 130. 1616. Vö: Takács: im. 18. 1626. Nagyszombat: III. Ferdinánd koronázásakor Bécsben adták elő a nagyszombati diákok. Takács: im. 19—20. Vö. még: Lázár Béla: Hazai tárgyú német iskoladrámák. EPhK 1891. 733. 1747. Szakolca: Beatissima Virgo a Divo Steohano Ungariae Regina denuntiata. Egy. Kvtr. Ab 107. 1747. Takács: im. 88. 1754. Nagyvárad: primus Hungáriáé Rex S[anctus] Stephanus ab uno conjuratorum ad necem quaesitus. Egy. kvtr. Ab 93. 1754. Takács: im. 101. 1756. Székesfehérvár: Stephanus seu zelus triumphans. Egy. kvtr. Ab 82. 1756. Takács: im. 105. 1758. Ungvár Declamatiuncula de Sfancto] Stephano Rege. Egy. kvtr. ab. 128. 1758. febr. 2. Takács: im. 110. 1764. Trencsén: Divus Stephanus a quo Virgo Beatissima Regni Haeres scripta est. Egy. kvtr. ab. 117. 1764. Takács: im. 121. 1769. Nagyvárad: Clementia S[ancti] Stephani, qua Gyulám Avunculum Christo et sibi reconciliavit. Dráma. Egy. kvtr. ab. 93. 1769. Takács: im. 130. A kassai előadás pontos címe: Imre és Konrád Esztoráz. Szomorú szabású víg kimenetelű játék, melly et ... gr. Eszterházy Károly egri püspök stb. tiszteletére jádzott a Jesus Társasága gondviselése alatt nevelkedő s tanuló Nagyságos Nemes Nemzetes Académiai Iffiuság. Kassán. „A darabban VII Kimenetel van. Vö: Takács: im 122. Hasonló témájú darabot adtak elő Budán 1753-ban: innocentis elopuii lepore binos fratres e patrio Mausoleo, Conradum et Emericum Esterhazios ob bonorum divisionem mutuis odiis misere discissos ferta spectantium acclamatione feliciter reconciliavit." Egy. kvtr. Ab. 84. 1753. Vö: Takács: im. 98. Egyébként az Eszterházy-családról 1731-ben Szakolcán, 1762-ben Egerben, Eszterházy Györgyről 1727-ben Nagyszombatban, Eszterházy Mihályról 1735-ben Sopronban, Eszterházy Miklósról 1631-ben Nagyszombatban, Eszterházy Pálról 1702-ben Sopronban és Bécsben mutattak be magyar diákok drámát. Vö: Takács: im. 68, 116, 62, 72, 21, 41. Vö: Bayer József: A magyar drámairodalom története a legrégibb nyomokon 1867-ig. (Budapest 1897.) I. 54. Bayer munkája Függelékében (im. II. 401—404.) két Esztorád-darab színlapját közli.