Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

Vö: Takács: im. 125. Egyébként számtalan Dávid-téma kerül még színre a jezsuiták színpadjain: Dávid, Izrael királya: 1751, Győr, 1756. Trencsén, 1760. Komárom, 1766. Székesfehérvár. Vö: Takács: im. 95, 105, 113, 125; Dávid poenitens: 1674. Trencsén. Vö: Takács: im. 32; Dávid és Absolon: 1657. Trencsén, 1667. Trencsén, 1668. Trencsén, 1672. Szakolca, 1676. Szakolca, 1747. Nagyvárad, 1748. Trencsén, 1750. Kassa, 1764. Nagyszombat, 1766. Sárospatak. Vö: Takács: im. 26, 30, 31. 33, 88, 90, 93, 121, 125. Dávid és Amelicites: 1677. Győr. Vö: Takács: im. 33 Dávid és Góliát: 1617. Zágráb. Vö. Takács: im. 18. Dávid és Michol: 1651, Trencsén, 1765. Trencsén. Vö. Takács: im. 25, 123. Dávid és Nabal: 1677. Trencsén. Vö. Takács, im. 33. Takács: i. m. nem ismeri ezt az egri előadást. Bula Teophil: A székesfehérvári Gymnásium rövid vázlatba foglalt története. (Zárszózat a zircz-cisterczi rend székes-fehérvári Nagy Gymnasiumában a tanév végén 1851. (Székesfehérvár 1851.) 3—8. Werner Adolf: A székesfehérvári főgimnázium története. In: A ciszterzi rend székesfehérvári főgimnáziumának Értesítője az 1894/95. iskolai évről. (Székesfehérvár 1895. (3—54. Marschall Rafael: A ciszterzi rend székesfehérvári temploma. (Székesfehérvár 1928.); Kapossy Antal: A barokk mennyezetfestés emlékei Székesfehérvárt. Magyar Művészet 6. 1930. 437—467. Schoen Arnold: A székesfehérvári volt jezsuita szószék mestere. Magyar Művészet 6. 1930. 432—436. Kovács Péter: Der Meister der Holzschnitzerien in der Székesfehérvárer Jesuitenkirche aus dem 18. Jahrhundert. Alba Regia. In: Annales Musei Stephani Regis. (Székesfehérvár 1969.) 119—123. Vö: Kilián István: Adatok Eger XVIII. század iskolai színjátszásának történetéhez. Sajtó alatt. Itk. A töröktől visszaszerzett vagy erősen protestáns területekre a jezsuiták előbb csak 2—3 rendtagot telepítettek. Ők missziót alkottak. Ha idővel a rendtagok száma meghaladta az 5—6-ot, de 20-on felül nem emelkedett, akkor a házat residentiává nyilvánították, s élére superiort tettek. Azt a házat, ahol 20-nál több rendtag munkálkodott, collégiumnak nevezték, s ennek élén már a rector állott. Egy háznak magasabb jogi kategóriákba való kerülése általában ünnepi esemény volt. Vö: Werner: im. 10. Vö. Bula: im. 4—5. Néhány helyen általában nem egyezik az alább általunk öszszegyűjtött számadat Bula létszámadatával. Ennek minden bizonyára az az oka, hogy az iskola létszámának jelölésében abban a korban nem egységes az eljárás. A História Dorríus írói nagyon gyakran csak egy hozzávetőleges kerek számot adnak meg. Előfordul olyan eset is, amikor a két legalsóbb osztály tanulóinak igen nagy számát nem is említik meg. A tanulók létszáma a fellelhető források szerint évenként az alábbi: 1727: 74, 1728: 100, 1729: 100, 1730: 127, 1731: 131, 1732: 52, 1733: 50, 1736: 118, 1737: 145, 1738: 167, 1739: 127, 1740: 100 (létszámcsökkenés oka pestisjárvány). 1743: 160, 1744: 165, 1745: 184, 1746: 212, 1748: 297, 1749: 298, 1750: 270, 1751: 300, 1752: 295, 1753: 224, 1754: 288, 1755: 200, 1756: 200, 1757: 300, 1758: 263, 1759: 288, 1760: 268, 1761: 256, 1762: 284, 1763: 240, 1764: 316, 1765: 325, 1766: 328, 1767: 280, 1768: 369, 1769: 300, 1771: 200, 1772: 183, 1773: 156. Adatok helye: Bula: im. Werner: im.: Diarium: Residentiae Alba Regalensis Soc[etatis] Jesu ab anno 1701 usque 1719. Budapest Egyetemi könyvtár. Ab. 81. (A továbbiakban: Diár Res. Alb. Reg. SJ); História Missionis Alba-Regalensis Societatis Jesu Ab anno Domini MDCCXXVII. Egy. kvtr. Ab. 82. 4a, 5b, 14a, 15a, 17a, 20a, 22a, 24b, 27a. 28b, 29a, 31b, 34b, 36a, 37a, 39b, 41b, 42a, 43b, 45a, 47a, 49a, 52a, 55a, 57b, 61a, 65a, 68a, 69b, 72b, 75b, 77a, 79b, 82b, 85b, 87b, 88b, 90b, 92b. A XVIII. század közepén a jezsuita iskolák látogatásáról az alábbi adatok ismetesek: 400-nál több tanuló: Kassa: 500, Kolozsvár: 400, Kőszeg: 500, Győr: 450, Pozsony: 553, Nagyszombat: 792, Zágráb: 537; 200—399. tanuló: Buda: 222, Eger: 398, Pécs: 300, Sopron: 290, Szakolca: 246, Trencsén: 263, Várasd: 343, Eperjes: 240, Gyöngyös: 332, Selmecbánya: 200; 101-től 199-ig: Lőcse: 185, Besztercebánya: 110, Ungvár: 130, Rozsnyó: 130, Zsolna: 160, Esztergom: 158, Nagyvárad: 170, Udvarhely: 124, Székesfehérvár: 165 (az adat 1744-ből) 100-nál kevesebb tanuló: Nagybánya: 20, Sárospatak: 60, Szepes: 68, Pozsega: 56, Vásárhely: 25, Gyulafehérvár: