Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

készítenek elő Boldizsár ellen. Foglyulejtésüknek is tulajdonképpen az az oka, hogy a Chaldaea falai alól táborát felszedő Cyrusnak vigyék meg a hírt a tervezett lázadásról. Végül a fiatalabb fogoly árulja el kilétüket: ,,Cyre! kedves Atyám meg ne vessed ezt a szerencsét —" A megrökönyödött Ottanes térdre hull, s lassan kezdi felismerni az idősebb fogolyban Cyrus arcvonásait. A továbbiakban késleltető és előbbrevivő mozzanatok sorával találkozhatunk. Az úgynevezett „válság", mint szerkezeti elem tulajdonképpen az első végezés hetedik kimenetelében kezdődik. Boldizsár cselt gyanít. A 8. jelenetben színrelépő Dániel már ismeri az összeesküvés tervét. A kilencedik kimenetelben már megjósolja, hogy Chaldaea trónját egykor Cyrus fogja elnyerni, ha Israel Istenét imádja. A foglyokat tehát most már mindenki ismeri, csak éppen a legilletékesebbek, Boldisár és Arbaces nem. Az utóbbi azonban a foglyok óvatlan kijelentéséből felismeri Cyrust. A felfuvalkodottságában elvakult Boldizsár fennhéjázásának már mi sem vethet gátat. A gyanakvó Arbaces azonban a tömegek állhatatlanságára hivatkozva óvatosságra inti a királyt. A II. végezés első jelenet Cambysesnek atyja iránti hűségéről győz meg. A második jelenet egy újabb késleltető mozzanat: Gobriás közli Ottanesszel, hogy a király gyanakszik rájuk. Ö ugyan tisztázta magát, Ottanesnek azonban meg kell győzni Boldizsárt hűségéről. Látszólag tehát szemrebbenés nélkül vállalja Cyrus kivégzését. Gobriás nem tudja, hogy Cambyses Cyrus fia, s rémülten fedezi fel, hogy a perzsa királyfinak adott gyűrűvel milyen válságos helyzetbe hozta őt. Ujabb késleltető mozzanat: Boldizsár megmásíthatatlanul kimondja az ítéletet: Cyrusnak meg kell halnia. Egy újabb kimenetelben kinyilvánítja gyanúját Ottanesszel szemben. A „hűség próbáját" azonban nem árulja el. A hetedikben Arbaces már határozottan kijelenti királyának: pártosok készülődnek, hogy elveszejtsék, meg kell tehát gyorsítani Cyrus ki végeztetését, még aznap meg kell halnia. A következő jelenteben Chaldaea királya már azt is megtudja, hogy a fiatalabbik fogoly maga Cambyses. A halálos ítéletet most már Cambyses felett is meghozza Boldizsár. Az első végezés hetedik kimenetelétől tehát tulajdonképpen semmi sem történetik Cyrus és a pártolkodók javára. Minden jel arra mutat, hogy Cyrusnak és Cambysesnek el kell vesznie. Gobriasnak ugyan sikerült magát tisztára mosnia, nem bizonyos azonban, hogy ugyanez Ottanesnek sikerült-e. S most a második végezés nyolcadik kimenetelében jut a pártolkodók és a perzsák ügye is előbbre. Gobriás hű katonái körülvették a várost, a zsidóság a pártosok mellett áll, már folyik a nagy lakoma is, s ha ezen Boldizsár és hívei kellőképpen lerészegedtek, könnyű lesz rájuk lecsapni. Boldizsárnak és híveinek ereje fokozatosan csak ettől a jelenettől kezdve csökken. Ez a dráma sorsfordulata. Arbaces még ravaszkodással az egyik fogolynak kegyelmet ígér, sikerül neki Cambysest elfogatnia, a megjelenő Ottanes azonban már biztosan ígéri, hogy Gobriás a most még fogoly Cyrusnak egykor Chaldaea trónját fogja megszerezni. A színen megjelenő Dániel most már nyíltan megmondja: mindkét fogoly szabad lesz, s Chaldaea trónja a perzsa Cyrusé lesz. A harmadik végezés első kimenetelében Dániel még segítséget is nyújt. A harmadik jelenet a megfejthetetlen írás Boldizsár pusztulását csak előre sejteti. A jóslat döbbenetes. Arbaces sajnálkozik ugyan királya leendő sorsa felett, a „vérengező