Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

Az egri variánsban tehát 33 scena, a székesfehérváriban pedig 38 van. A témában semmi különbség nem fedezhető fel. Az ismeretlen fehérvári író tehát csupán annyit tett, hogy az egri témát több jelenetre bontotta fel. Minthogy az egri előadásnak a szövegét nem ismerjük, nem állapítható meg, hogy a fehérvári szerző követte-e az egri szövegét. Az a sejtésünk, hogy a szöveg szinte teljesen azonos lehetett. A szövegkölcsönzésnek ez a módja a 18. században természetes dolog volt. A drámánál nem volt módja a fehérvári szerzőnek a téma miatt, hogy egyes szöveghelyeket helyhez is időhöz alkalmazzon. Az egri variáns most előkerült programját egyébként az Archívumban közöltük.

88 Egerben és Székesfehérvárott az előadás alkalmából színlapot is jelentettek meg. A fehérvári színlapot az irodalomtörténet Nagy Sándor közlése révén már ismerte,

80 az egri előadás programfüzete, színlapja azonban még csak most került elő. A mi tragédia-szövegünkön kívül létezik még egy másik Balthasardrámaszöveg is a gyulafehérvári Batthyány-könyvtárban.™ Ehhez azonban hozzájutni nem volt módunkban, s így a két szöveget összehasonlítani nem tudtuk. A Cyrus-variáns is él Magyarországon. 1698-ból való Miskolczi Zsigmond Cyrusa, amely a nagyenyedi kollégiumban került színre. A 18. században már több helyütt fordul elő. 1727-ben Pécsett, 1743-ban Komáromban, 1749-ben Ungváron, 1750-ben Szakolcán, 1756-ban és 1758-ban Rozsnyón, 1758-ban Nagyszombatban, 1759-ben Nagyváradon, 1761-ben Kassán, 1761-ben és 1767-ben újra Kassán, 1767-ben Komáromban, 1772ben pedig Temesvárt viszik színre az ókori keleti históriát a jezsuita iskolák diákjai.

01 A téma magyarországi variánsai Cyrus mitikus neveltetését dialogizálják néhány helyen. Nagyszombaton majd Kassán mindkét előadásra színlapot is nyomtattak. Az 1767-es kassai előadásra a tragédiát Kerekényi Ádám fordította magyarra. Természetesen élő a Dániel-téma is. A Dánielnek az oroszlánok barlangjában töltött éjszakájáról az 1663-as és 1676-os, az 1768-as, a trencséni, az 1672-es szakolcai, az 1674-es kassai előadások ismeretesek.

92 A három ifjú az égő kemencében témamotívum 1750-ben Szakolcán, 1760ban Selmecbányán, 1763-ban pedig Budán került színre.

93 A most közölt dráma keletkezés-történetéről alig tudunk valamit. Csak a dráma egri, székesfehérvári előadásának idejét ismerjük. Tudjuk, mint említettük, hogy Gyulafehérvárt létezik még egy Boldizsárról szóló drámaszöveg. Az egri, a székesfehérvári, a gyulafehérvári adat alapján sejthetjük, hogy a szerző vagy a rendező, vagy esetleg az egyik szereplő megfordult mindhárom helyen. Ezzel a Boldizsár-drámával együtt találtuk a Kéntkapáló című komédiát, valamint a Primus Esztoráz című drámát. A Kéntkapáló komédia egy szövegmásolata ugyancsak meg van Gyulafehérvárott, s mintha ez is azt bizonyítaná, hogy valaki Gyulafehérvárról hozta magával ezt a drámát is.

94 Az Eszterháziakról szóló családtörténeti drámát pedig Egerben is bemutatták. A szerzőnek tehát Egerrel kellett kapcsolatban állnia.

95 Az előadás körülményeiről a História Domus tájékoztat. A tanév végén a nemes ifjúság magyar nyelven adta elő a Balthasart. Jelen volt Gyurkovics Ferenc, a megye helyettes ispánja, s a tanulók között jutalmat osztott ki. Ennek az évnek a színi terméséről még annyit sikerült kideríteni, hogy a rhetorok háromszor declamáltak, s a többi osztály is szé-