Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Kilián István: Iskolai színjátszás Székesfehérvárott a 18. században

szinti helyiségek használhatatlanok lehettek. Az első emeleten azonban több terem volt. Közülük hármat iskolai célokra, egyet pedig színi előadásokra használtak. Az emeleten helyezték el a szabómühelyt is. A tantermekben fapadlózat és tölgyfapadok voltak, a theatrumban azonban csak döngölt agyagpadló volt.

18 1742-ben kezdődött az építkezés. Kisebb átalakításokra, toldásokra már korábban is sor került. Erre Kovács Péter is utal.

13 A dúsgazdag Vanossi Antal jezsuitává lett fia, Amadé Antal majd Simoncsics Mária révén több százezer forinthoz jutottak a fehérvári jezsuiták. Az építkezés 1745-re fejeződött be. Ezután fogtak a templom építéséhez.

20 A jezsuita iskolai szervezet igen rugalmas volt. A gyakorlatnak és a Ratio Studiorumnak megfelelően ebben az időben Magyarországon általában hatosztályos gimnáziumok voltak. A Ratio Studiorum azonban lehetőséget adott arra, hogy ahol a hatosztályra-bontás tárgyi és személyi feltételei nem volak biztosítva, ott a tanulók rövidebb tanulmányi idő alatt a kor szellemi szintjének megfelelő ismeretanyagra tegyenek szert.

2

' Székesfehérvárt a jezsuiták iskoláján kívül létezett egy másik iskola is, az úgynevezett schola triviális, amelyről legutóbb Kállay István adott hírt

22

. Ez az iskola 1690-ben nyílt meg, s abban tanítóként egy trencséni és egy turóci diákot alkalmaztak. Eltartásukról a lakosságnak kellett gondoskodni. A ludi magisterek bizonyos egyházi szolgálatot is elláttak. Volt rá eset, hogy ennek az iskolának a magistere is jezsuita volt. A korabeli források szerint ennek az iskolának szervezeti különállása nem tapintható ki biztosan. Hogyan valósult meg a Ratio Studiorum gondolata Székesfehérvárott? 1688-ban két osztállyal indult meg a tanítás

23

. Feltehető, hogy ebben az esztendőben az alsó két osztályt az infimistákat és az elementárisokat vonták össze. Retorikai és poétikai osztályokat nem nyitottak, s összevonták a középső két osztályt, a grammatistákat és a synaxistákat. 1702. január 2-án nyitotta meg az iskola kapuit. A syntaxistákat a grammatistakkal összevontan P. Stephanus Véczei tanította, a két alsó osztályt a jezsuita gyakorlatnak megfelelően egy világi magister oktatta. Az iskolaév szeptember 11-ig tartott

24

. Egy-egy felsőbb osztályba csak úgy juthatott a tanuló, ha írásbeli dolgozattal vagy szóbeli vizsgával bizonyította a felsőbb osztályba való lépésre alkalmasságát. Az 1702/1703-as iskolaévet november 6-án kezdték, s 1703. szeptember 7-én fejezték be. Az írásbeli és szóbeli vizsgák csak ezután következtek.

25 A század elején tehát egyegy iskolaév mintegy 10 hónapig tartott. 1703 után a diáriumban már alig történik említés az iskoláról. Feltehetőleg ez a tény zavarhatta meg az iskola történetének íróit. 1707-ben körmenetet rendeztek a jezsuiták, s ezen részt vettek a jezsuita iskola diákjai is, valamint a schola triviális tanulói, 1708 karácsonyán pedig az ünnepi szertartást végző superior asszisztenciájában részt vett a magister vagy másként a praeceptor.

26 1707-ben -s 1708-ban tehát az iskola-történetírók és a várostörténet-író nézetével ellentétben létezett Székesfehérvárott jezsuita iskola.

27 S ilyen alapon, minthogy semmi külső történeti körümény nem kényszerítette a jezsuitákat Fehérvárt a tanítás abbahagyására, mint ez jónéhány, főleg Észak-magyarországi városban történt, azt hisszük, hogy a 18. század elején rendszeres volt a tanítás. Nem kizárt azonban, hogy az oktatás a Ratio Studiorumban előírt szint alatt folyt. 1724-ben november 6-án indult meg a tanítás. A négy alsó osztályban csak egy tanár, P. Obalics