Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Péterffy Ida: Kováts Sámuel prédikátor és literátor 1770 – 1830.

Csákvár, 1820. április 30-án Horváth Istvánhoz, Pest 1828. április 28-án ,, 1828. augusztus 23-án ,, ,, ,, 1828. június 8-án Virág Benedekhez, Buda. Zámolyra küldött leveléről szóltunk már. Ennek kezdőmondata „Tövibenn lévén mind ketten a' Vértesi hoszszann nyúló Hegynek, 's nagyon érezvén mind a' Természetnek kedvetlen munkáját a' Föld rengést..." — meghatározza a levél írásának célját és tartalmát. „Kedves Sógor Uramnak szólítja a címzettet s pártfogásába ajánlja a földrengésről írt „Kis értekezés"-t, melynek szerzőjéről megjegyzi: „van szerentsém betses atyafiságával ditsekedni." Fejér György (1766—1851) történész, pesti egyetemi tanár, majd 1824-től az Egyetemi Könyvtár igazgatója. 1817—18-ban Geográfiai Lexikon-t jelentet meg Pesten. Kováts feltehetően ennek átvételéről ír hozzáintézett levelében: „Háládatos köszönettel kezemhez vettem a' Lexikont. Leg első múlhatatlan kötelességemnek esmérem; hogy mihelyt jő bé hozzám annyi, azonnal meg küldjem a' specificaltt 20. frttokat." Az előző évi jégverés után nem kis gond lehetett az összeg előteremtése! A továbbiakban, Fejér kérésére, közli a megye protestáns íróinak jegyzékét, műveikkel együtt. Itt csak röviden soroljuk őket: Ónadi Sámuel, Bicske, Somodi István, Bogárd, Szoboszlai Sámuel, Veréb, Szikszai János, Fokszabaái. A címzés levéloldala is telve nevekkel, címekkel, különböző kérdésekre adott válasszal. Horvát István (1784—1846), Székesfehérvár szülötte, majd az Ürményi család nevelője Válón, később a megye táblabírája. Pestre kerül, s itt a Nemzeti Múzeum őre, majd egyetemi tanár lesz. Mint országos hírű tudós, díszére vált Kováts baráti körének. „Mikor Házamnál szerencsém volt tisztelni" — így kezdődik az első levél —, tehát meglátogatta csákvári otthonában. Ügy látszik, könyveit érdemesnek tartotta megvételre, mert jegyzéküket kérte. „Ámbár nem örömest válok meg könyveimtől — környül állásaim — az 1816-diki szörnyű Jégtől fogva nagy családdal lévén, nem emelhetem fel magamat — azt parancsolják; Tékám' egy harmad részével meg elégedjem!" Eladott-e könyveiből, s mennyit? Nincs rá adat. Tény viszont, hogy az Uj Magyar Athenas „hátra maradt roppant számú könyvei s kéziratai"-ról ír. A második levélben Kováts „nekem igen kedves Barátom uram"-nak szólítja Horváth Istvánt, s eleget tesz kérésének, s küldi „azoknak a Fejér Vgyében született, vagy élt 's élő személyeknek valami csekély rajzokat" „kik valamit adtak ki nyomtatásban." Ezek röviden: Kecskeméti Zsigmond, Polgárai, Váczi Sámauel, „Mező Sz. György," Fodor István, Mór, Kecskeméti Dániel, Polgárai, Nagy István (sz. Alcsút), Balatonfüred, Szikszai János, (sz. Ladány), Fokszabadi. Végül közli saját élerajzát röviden. Ezt már elöljáróban hoztuk. Felsorolja eddig nyomtatásban megjelent műveinek jegyzékét, s „Nyomtatásokat várják ezek" címszó alatt Vácon, Pesten lévő kéziratait.

140 — Horvát Istvánhoz 1828-ban küldött két levél írásának fő célja: „látván, hogy Tekintetes Uraságod viszi az újságok' kiadását", kéri verseinek megjelentetését a Hasznos Mulatságok-ban. Ezekről már szóltunk. A korábban már közölt Virág Benedekhez küldött köz-