Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Péterffy Ida: Kováts Sámuel prédikátor és literátor 1770 – 1830.

Ezután még hosszan sorolja a falusi babonás hiedelmeket. Mindenesetre haladó gondolkodásra vall, hogy abban az időben, amikor még sokan gáncsolják a tollforgató nőket, ő a verselni tudó asszonyt példaképül állítja. Ez volt az utolsó levél, mit a Horváth házaspárhoz küldött. A sok jókívánságot, amivel befejezte, s Klárája dicséretét talán nem is olvasta már a nagybeteg Horváth, ki visszaköltözött korábbi lakhelyébe, Nagybajomba. Itt érte utói a halál 1820. január 28-án. Az újságok magyar, német, latin nyelven közölték a hírt, versben, prózában.

138 A csákvári hű barát sem késlekedik versbe foglalni érzelmeit, s a kellő méltatást. Sorai a Hazai 's Külföldi Tudósítások 1820. évi I. félesztendejének márc. 11. számában, külön Toldalék-ban jelentek meg. Kováts Sámuel verse Horváth Ádám halálára. Halál! Még csak most fosztál meg Barótitól bennünket, Már Horváthra zengteted siralmas Énekünket. Lássátok Hazám Tudósi! Rátok kerül az halál, Ki tudja; hogy közületek ismét melly ikre talál? Tsak hatvan esztendőre telt Horváth Ádám élete: De annyit tett; hogy fenn marad Érdemei 's Betsülete. Mennyire örült magának; hogy ő Magyar lehessen, Ki mutatta holtig viselt Magyaros öltözete. Készített a' Tudósoknak ő Mauzóleumot. 'S magának is hely adaték utoljára imé ott. Te Boldog Asszony Havának 28dik napja Emlékezetes lészesz, mert a' Músák két Papja Horváth Ádám; s Csokonai, e' napon tüntenek el Egünkről — akiket sokan nem is felejtenek el. Jer kedves Kazintzim! gyorsan boruljunk Sir' halmára; Sírjunk Klárájával együtt, ki tsak hamar lőn Mára. Fizessük le szent adóját Néki, a' Barátságnak! 'S emlegessük mig minket is majd a' férgek megrágnak. Horváthom! ki kedvellője valál e' vers nemének, Ezen buzogott ki számból feletted a' bús ének. Érzékeny szívvel halálom mindenek előtted Tetted Hogy személlyemet már régen Barátságodra vetted. Músák! Orczátok darabig ne légyen vig, se komoly! Sőt búsító hanggal zengjen Hegyeteken az Oboly!

139 Levelek prózában Kováts Sámuel feltehetően kiterjedt levelezéséből mindössze 7 darab levele maradt fenn az OSzK Kézirattárában. Ezek a következők: Csákvár, 1810. május 8-án Nagy István espereshez, Zámoly. ,, 1817. július 8-án Fejér Györgyhöz, Pest. „ 1820. március 19-én Horváth Istvánhoz, Pest. 13* Fejér megyei történeti évkövny 293