Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Péterffy Ida: Kováts Sámuel prédikátor és literátor 1770 – 1830.

Élet és hivatás Kováts Sámuel a Baranya megyei ősrégi településű ormánsági kisközségben, Okorágon született. Édesatyja, Kováts András 1767—1784 között működött ott, mint református prédikátor. Édesanyja leányneve: Bagaméri Debóra.

14 A legközelebbi adat az ugyancsak baranyai Botykapeterd anyakönyvi feljegyzéséből került elő. „Kováts András 1786 márciusától 1789 márciusáig volt Botyka község lelkipásztora." Egyébként „a felsőbaranyai egyházmegyében 10—12 helyen is szolgált."

15 Jellemző adat az akkori református prédikátorok hányatott életére. 1790-ben a debreceni Református Főiskola növendékei között, vállalva az intézet törvényeinek betartását, így írja alá fogadalmát: „Ego Samvel Kováts Szigeihino veniens..." — tehát Szigetvárról jövet.

115 Valószínűleg ott végezte az ún. centrális iskolát, hol latinul is tanítottak elemi fokon. Szinnyei szerint „alsóbb iskoláit Sárospatakon, a felsőbbeket 1788. április 18-tól Debrecenben végezte, mire Bicskén (Fehér megye) három évig akadémiai rektor, majd három évig külföldi egyetemeken volt." Kováts nem említi sárospataki tanulmányait az 1820-ban Horvát Istvánhoz küldött levelében, ahol a készülő lexikon számára közli adatait.

1

' „Deákká lett Debrecenben — írja — 1788-ban, 1795-ben Ephoressor (felügyelő) volt a Kenései alumniumon (tápintézetben) levő ns. ifjaknak. 1796-ban lett Bicskei Rectorrá. 3. esztendő múlva Német Országba szándékozott, de a ki menetel felséges királyi tilalom által elzárattatván lévén, lett Csákvári káplánná. 1801-ben ugyan ott rendes Prédikátorrá. 1815-ben Honorarius (tiszteletbeli) 1819-ben pedig ordinarius (rendes) Tractualis Assessorrá." (kerületi felügyelővé).

18 A külföldi tanulás „király rendelettel" való eltiltása sok keserűséget okozott a tanulni akaró fiataloknak. „Mária Terézia 1778-ban elrendeli, hogy csak nemes ember kaphat útlevelet, és csak akkor, ha igazolja: áll-e rendelkezésére megfelelő pénzösszeg. A debreceni diákok legtöbbje közrendű és szegény családból való, s így külföldi utazásaik elé szinte leküzdhetetlen akadályok tornyosultak. Hamis néven, álruhában szöknek át csoportosan a diákok, hogy külföldi tanulmányaikat folytathassák."

10 Kováts a három évi bicskei rektorsága idején hiába rakosgatta félre útiköltségre a pénzét, nem követhette ifjúkori nagy példaképének, a révkomáromi Péczely Józsefnek (1750—1792) nyomdokait: Lipcse, Jéna, Utrecht, Bern városában és Genfben. — „Ego Sámuel Kováts, redux ex praeceptoratu Révkomáromiensi..." —• tehát visszatérve Révkomáromból a segédtanítóságból — írja 1791-ben a főiskolai deák — fogadalmakat őrző könyvbe.

20 De már előbb is járt ott (1789—90-ben) s megismerkedett a Mindenes Gyűjtemény tudós költőjével, Péczely vei. Évtizedek múlva is él benne ,,a' nagy embernek édes emlékezete". „Hozzá hasonló prédikátor talán egész hazánkban sem volt." „Ritka ékesen szóllású Pap ez, ki egy 18—19. esztendős ifjút, úgy meg tudjon illetni beszédével, prédikállásával, hogy a' mint szokták mondani: talpában álljon meg a' vér. — Ilyen volt pedig Péczely — tulajdon tapasztalatomból szólók."

21 „Volt valami megnyerő tulajdonság Péczely megjelenésében, mely itthon úgy mint külföldön rokonszenves alakká tette őt."

22 Érthető, hogy ilyen személyiség hatása alól