Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Péterffy Ida: Kováts Sámuel prédikátor és literátor 1770 – 1830.

ács, csizmadia, takács, szabó, szűrszabó, gombkötő, szíjgyártó, nyerges, kötélverő, festő, üveges és esztergályos. Az 1721-es összeírás 145 családot jegyez fel, a 19. század elején már közel 4000 lakos él itt. A helységben, „melyben lakni valóba derék" három templomtorony (katolikus, evangélikus, református) több szépen épült nagy ház, bolt, „Mészáros ház" jelzi a városiasságot. A Budáról, Székesfehérvárról, Tatáról, Bicskéről a vásárra érkező, átutazó vagy látogatóba járó utasokat vendégfogadó várja. Egy 1826-ban kelt híradás nyomán feltételezhetjük egy gyógyszertár létezését is. A' Vértesekben talált Kővé-vált Fog-ról szóló tanulmány (Tudományos Gyűjtemény, 1826. IV. kötet 83.1.) név szerint említi „Nemzetes Raits Sámuel Csákvári Patikárus Ür-at és hitvesét „Selmeczi Máté Űr", oroszlányi evangélikus prédikátor leányát. „Egy gyönyörű kastély, mely Pest Palotáival egyez", Csákvár legfőbb dísze. Esterházy János építtette 1760—65 között a kiváló tatai mesterrel, Fellner Jakabbal (1722—1780). Utóda, Esterházy Miklós (1775—1856) klaszszicista stílusban alakíttatta át. (1823).

G A csákvári kastály ekkor fejedelmi lakká változott, mely az egykori feljegyzések szerint vetekedett az eszterházai palotával. Fényes termeiben külföldi bútorokkal, dísztárgyakkal, gazdagon felszerelt könyvtárában a régiek mellett az újabb írók műveivel. Nagy értékű képtára, kápolnája, külön felépült klasszicista színháza, szépen művelt hatalmas parkja, halastava, háttérben a vadban gazdag erdőkkel kivételes rangot biztosított a főúri rezidenciának. Kováts Sámuel nem mulasztotta el, hogy leírja a látnivalókat, miközben sétálgatott a parkban „a sok virágok kellemetes illatjai, a' fákon éneklő madarak gyönyörű zengési" között. Megcsodálta a sokféle pavilont: a „Czigány-ház"-at, a tornyosharangos „Remete-ház"-at, a „Török Mecset"-et, „mellyben, ha szél fújdogál, a sok ragyogó sárga réz fél Holdak csikorognak", a „Szivárványos kut"-at, a „gyönyörűséges Hollandus kert"-et, a terraszt, „hol szoktak zengeni a' Musikák." „Közepe táján e' kertnek van eggy szép kerek épület, mellyben 19 esztendők alatt olvasással sok szép órákat töltöttem" — vallja.

7 A kastély mellett ma is látható kecses épület „a házi műkedvelő előadások számára készült ízletesen rendezett kis színház" állott.

8 „Németül, franciául már gyakran, magyarul még sohasem játszottak" benne, olvassuk egy 1845-ből való híradásban.

1

' Kováts jól értette a német nyelvet, francia tudásáról nem került elő adat. Más kérdés: bejutott-e ezekre a kastély színházi előadásokra? Ha nem, akkor is értesült az ottani idegen nyelvű darabokról. Ugyanakkor a hazai magyar színtársulatok mostoha sorsának látása hozzájárulhatott ,,A' Játékszínek mellett egy két szó" c. tanulmányának megírásához.

10 A „Csákvárnak rövid rajzá"-ban nemcsak napfényes hírekkel gyönyörködteti olvasóit. Befejezésül váratlan fordulattal lepi meg, s prédikátori kemény intő szavakkal szól: A' Szent-Könyv 'Sodomát nevezé vala Isteni Kertnek Lám még is gyantás tó fenekére merült. Bátor ez a' környék is szép; de ha mozgani kezdend, Tán ha le nem süllyed, végtire mind le omol, Hát népem! térj meg! Így szép Tájékod hosszas időre meg áll.