Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Péterffy Ida: Kováts Sámuel prédikátor és literátor 1770 – 1830.

Kováts Sámuel versei önálló kötetben Levelek 's más versek címen jelentek meg 1805-ben, továbbá a korabeli folyóiratokban: Mindenes Gyűjtemény, Tudományos Gyűjtemény, Szépliteraturai Ajándék, Hasznos Mulatságok stb. Nagy olvasottságot mutató, haladó gondolkodásról valló értekezései a Tudományos Gyűjteményben kerültek nyilvánosságra. Alakját rokonszenvessé teszi népművelő hajlammal párosult tudománytisztelete, a világpolgár felelősségével áthatott hazafisága, emberszeretete, barátkozó kedve. Életéből nem ismerünk különösen érdekes, vagy éppen regényes fordulatokat. Emberi sorsa mégsem közömbös, hiszen feszültségekkel terhes. Mint tudományszomjas ifjú külföldi akadémiákra készül tanulni, de útját állja Bécs. Világjárás helyett egy kis mezővárosba szorul. Egy fejedelmi fényűzéssel berendezett kastély tövében, mely telve van „aranyas" szobákkal, maga és népes családja egy szűkesztendőben „krumplit eszik nyomorult levessel" ... karácsony tájban. A gazdag főúri támogatást élvező katolikus egyház mellett a szegénysorsúak, a jobbágyok gyülekezetét vezeti sok küzdelemmel. Mégis szűkös anyagi lehetőségek között sem apad el tudásszomja. Állandó olvasással tájékozódik a világ dolgai felől. „Epesztő gondokban élve" sem adta fel elvét, s megmutatta, hogy ,,a' félre eső Zugolyakban is iparkodunk a' Nemzet' dicsőségét emelni." „Csákvárnak rövid rajza" Ritka mező Város vághat Csákvárnak elébe Széllyel az országban, mondani 's hinni lehet. Fekvését ennek ha tekintem, Péts lehet illyen, Mellyet Kis-Bétsnek hiva vala Jósef Urunk.

4 Itt a természet számos szépségeit öszve Rakta pazér kézzel, bár kiki nézze körül A'Vértes hegyeit szemlélteti nyúlni ki hosszan Mórnak tartanak ezek, 's jó bora hirre kapott. A' legszebb részénn fekszik Csákvárom ezeknek Délről — a' mellyben lakni valóba derék.

5 (Részlet) Táj szeretetről valló sorai után prózában: Csákvár valóban szép fekvésű vértesaljai helység Fejér megye bicskei járásában. A Vértes oldalával öszszefüggő hullámos térségen terül el. Nyugatról és északról erdők koszorúzzák. A közeli környék, a Vértes-hegység, középkori váraival, régi településű falvaival történelmi levegőt, romantikus hangulatot áraszt. Csákvár 1629-ben kerül az Esterházy grófi család kezére. Esterházy János (1743— 1800) kérésére I. Ferenc király 1792-ben mezővárossá teszi és évente négyszer vásártartást engedélyez. Ekkor kezdődik el gazdasági és kulturális fellendülése. A vásárokon a környező falvak és városok vásárosai sokféle árut hoznak. Nemcsak bort, szőlőt, gabonát, hanem a kézművesek termékeit is. A helybeli iparos céhek közül hírnévre és számszerint is első a fazekasoké, helyi nevükön csanakosok-é. A közelben található tűzálló agyagból készült edények messze vidéken keresettek voltak. A csákvári köcsögök, boroskancsók, csanakok, korsók, bokályok, kulacsok szépségükkel is kitűntek, s ma is eredeti színfoltjai népművészetünknek. A 18—19. század fordulóján meglepően sok itt az ügyeskezű mesterember: kovács, lakatos, bognár,