Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Glatz Ferenc: Szekfü Gyula a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában

a vallásos és az egyházi (katolikus) tananyagnak kiegészítése történeti, műveltségtörténeti elemekkel. Szekfü osztálya pl. Vll.-ben egész éven át hittanból az „erkölcsi jó és erkölcsi rossz"-ról, az „erkölcsről általában" tanult, összekötve mindezt nagyon is konkrét társadalmi-szemléleti kérdésekkel; „Isten, önmagunk és embertársaink iránti'' „kötelességeink"kel a „családi, állami egyházi kötelmek"-kel.

11 VIII.-ban viszont egész évben a katolikus egyház történetét tanulták,

12 miután már évekkel korábban a „szent helyek és készletek" keretében az egyházi illetve vallásos tárgyú leghíresebb műemlékekről hosszan hallhattak a hittan keretében,

3 illetve a vallásos tárgyú irodalomból is sokat olvastak a „Magyar irodalmi olvasmányok, görög irodalom és művelődéstörténelem" tárgy keretében." Figyelemre méltóbb az iskolában folyó „vallás-erkölcsi nevelés"-nek a vallásgyakorlatokra eső része. A délelőtti előadásokat imádsággal kezdték illetve fejezték be 12 órakor, ezen kívül az iskolai templomban a diákok minden reggel V28 órakor szent-misén vettek részt, vasár- és ünnepnapokon ugyanígy, de kiegészítve a délután 3 órakor kezdődő litániával. 15 A rendszeres vallásgyakorlathoz tartoztak még az évi meghatározott számú gvónások, illetve az adventi és nagyböjti időszakban a „hitelemzés", a húsvét előtti három napi „szentgyakorlat'' („elmélkedés és litánia") a tanárok jelenlétében.

16 Mindezt kiegészítette a meglehetősen gazdag ünnepségsorozat, melynek keretében egy-egy egyházi vagy nemzeti szempontból jelentős évfordulót ünnepeltek meg a gimnáziumi templomban vagv a főtemplomban. S az ünnepi misék, requiemek között — mint a mellékelt jegyzék arról tanúskodik is — ott találjuk az egyházi ünnepeken túl a történeti évfordulókat (október 6., március 15.), Erzsébet királyné halálának évfordulóját, Ferenc Józsefnek és az iskola védnökének, a zirci apátnak névnapi miséjét is.

17 Ha figyelembe vesszük, hogy Szekfü diákoskodásának éveiben a tanítás reggel 8—12, valamint ebédelés után du. 2—4-ig tartott, akkor megérthetjük, hogy miért írhatta az iskola történetében néhány év múlva az iskola tanára: „a vallásos ténykedések teljesen át- és átszőtték az ifjúságnak minden cselekedetét és azt folytonosan Istenre, a mindenség alkotójára és minden jónak adományozójára figyelmeztették . . .'"

8 Ennek az egyházias katolikus légkörnek 8 éves szemléletformáló hatását pontosan lemérni természetesen igen nehéz. Az azonban bizonyosra vehető, hogy az egyházi főgimnázium zárt rendje, a hívő katolikus szellemben nevelés, a magába-zárkózásra-szoktatás, a társadalomlátásban az egyéni „lelkitulajdonságok" kiemelése, a rendszeres, vallási buzgósághoz is vezető tanári szellem — mind olyan tényezők, melyek a fiatal Szekfü egyetemi s azután következő éveiben ellenkező hatások sorozatára háttérbe is szorulnak, de egész életében potenciálisan meglévő gondolati s főként érzelmi alapanyagként benne lappangnak. Az azután, amit már később a történetíró vitapartnerei fordítanak Szekfü ellen, hogy ui. a katolikus vallásgyakorlás, a katolikus vallás egy sor embertformáló normáinak átvételét is jelenti (így pl. a gyónás motívuma mennyire adhat alapot egy állandó vélemény- és álláspontváltoztatás jogossága erkölcsi alapjának kialakításához) — olyan valláspszichológiai motívum, mely szintén figyelemre érdemes, ha túlzása nem is indokolt. A katolikus nevelés befolyását Szekfüre már csak azért is igen nehéz pontosan, pályá-