Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Glatz Ferenc: Szekfü Gyula a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában

szállal kapcsolódott a későbbi években is Szekfü gondolataihoz, s még cselekedeteit is befolyásolta. A Szekfü család — ahogy a család egyik közeli ismerőse elmondotta — „köztiszteletben álló familia" volt Székesfehérvárott.

3 Az ötgyermekes családapa, Szekfü Ignác „köz- és váltó ügyvéd" ha nem is tartozott a város gazdagabb ügyvédeinek sorába, annyira tellett, hogy praxisának jövedelméből kis birtokot vásárolt Nagy-Perkátán. Székesfehérvár főterén bérelt egy első emeleti többszobás lakást, a megyéspüspök védnöksége alatt álló „Székesfehérvári katholikus kör'' „háznagyá"-vá választották, de a városi „jobb ügyvédek"-kel szemben nevét nem találjuk sem az ügyvédi kamara tisztikarában, sem az anyagi szempontból és a városbéli presztízsben szerepet játszó városi egyletek és intézetek tisztségviselői között/' 1888-ban azonban külön kérvényezés után elérte, hogy a perkátai „földbirtok"-ára megállapított 216 forint 63 krajcárnyi adó alapján felvegyék a megye legnagyobb adófizetőinek listájára.

3 Hogy azonban anyagi helyzetét illetően mégiscsak igaza lehetett legnagyobb fia felvételi kérelméhez mellékelt levelében, azt bizonyítja, hogy a megyei adófizetők között nevének kétszeresen számítása ellenére is (ez megilletett minden egyetemi végzettségűt) az utolsók között foglalt helyet.

6 A vidéki, erősen katolikus beállítottságú értelmiségi családban szinte természetesnek számított, hogy a fegyelmezett, szorgalomra szoktatott, vallásos szellemben nevelt fiúk egymás után a helyi legjobb gimnáziumnak, a „Ciszterczi Rend székesfehérvári kath. Főgymnáziumának" lettek tanulói. Gyula, Jenő, majd az iskolai bizonyítványai alapján a legjobb tanuló Ignácz a híres kimnázium igen jó előmenetelű diákjai közé tartoztak, s volt év, amikor — mutatva kissé az otthoni műveltségrenevelést is — az egész gimnázium rendkívüli tárgyként haladó szinten franciát tanuló 16 diákja között 3 Szekfü-gyerek található.

7 S még talán az is a vidéki-városi középosztálybéli család portréjához tartozik, hogy a gyerekek közül Jenő orvosnak, Ignácz a teológián tanul tovább, a városi jobb körökben pedig híresen szép lánynak számító Katalin pedig orvoshoz megy feleségül.

8 Az amúgy is visszamaradt hazai marxista művelődéstörténeti kutatások eddig még csak meg sem kísérelték felvetni azt a kérdést: vajon Magyarország új- és legújabbkori történetében az egyházaknak milyen volt a szerepük az értelmiség illetve a szélesebb társadalmi osztályok műveltséganyagának alakításában. Még a témának forrásszerűen leginkább megragadható része, a egyházi iskoláztatás is teljesen érintetlen. Arról a képről, mely akár Szekfü Gyula gimnáziumának iratanyaga, illetve kinyomtatott értesítői alapján a kutató előtt kibontakozik természetesen nem lehet részletesebb leírást adni e dolgozat keretei között, bármennyire csábítana erre bennünket a forrásanyagból nyert újabb szempontok és összefüggések érdekessége/ Csak két alapvonását érinthetjük itt a ciszterciek gimnáziumában folyó oktatásnak, azokat, melyek Szekfü későbbi történetírói fejlődésén is nyomot hagytak: az iskolában folyó vallásos nevelést illetve a történelem-oktatás szemléleti alapkérdéseit. 1. A hittanoktatás az I—VIII. osztályban heti két órában folyt, s ha az órák tematikáját kiegészítve a ránk maradt tanári jegyzetekkel

10 szemügyre vesszük, akkor a korabeli hittanoktatás szokásos rendjétől talán csak annyi eltérést észlelhetünk, hogy egyrészt a hit-tételekhez kapcsolható erkölcsi eszmények igen nagy teret kapnak, másrészt feltűnően erős