Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Glatz Ferenc: Szekfü Gyula a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában

Glatz Ferenc: Szekfü Gyula a ciszterciták székesfehérvári gimnáziumában* „Igazi könyvmoly s a megtestesült kötelességtudat" — írja a 18 éves Szekfü Gyuláról pártoló tanára, Vass Bertalan cisztercita tanár, a székesfehérvári katolikus főgimnázium tanára, miközben protekciót kérve tanítványának az Eötvös Kollégiumban, kidomborítja diákja olvasottságát, fogalmazó készségét, jártasságát a francia nyelvben.

1 Minden hézagos nyom, mely a későbbi szakmai és politikai botrányok, teátrális jelenetek és mutatott, vagy valódi lelki viharokról tanúskodó „történetpolitikai váltások" főszerkesztőjének indulásáról vall, a fentebbi félmondattal is jellemezhető. A székesfehérvári 5 gyermekes ügyvéd legidősebb fia, kit atyja, ha tandíjkedvezményesnek nem sikerült volna az Eötvös kollégiumba felvétetni, a kor szokásos hivatalnok-gyermek jogászi pályájára adott volna (egyetemistaként másolásokkal, óraadásokkal), igen szorgalmasan töltötte bölcsészéveit.

2 Töténelem-latin szakosként az alapvizsgán főtárgyaiból dicséretest szerzett, melléktárgyából, magyarból „jó"-ra vizsgázott. Amennyit az e korból még hiányosan fennmaradt Eötvös kollégiumi tanári jelentések elárulnak, s majd a későbbi évek már természetesen sok megszépítő felhanggal is íródott levelei is bizonyítanak; a „félszeg" (ez Thallóczy Lajos jelzője), de rendkívül ambiciózus diák igen kitartó szorgalommal igyekezett az egyetemi és a kollégiumi szemináriumokban magára szedni mindazt, amit a századelő legjobb magyar történetírói műhelyei a kor történészhallgatójának nyújthattak. Ha a Szekfüt ért hatásokat kívánjuk számbavenni, akkor kétségtelenül már az egyetemi évek előtt, sőt éppen a középiskola és a székesfehérvári nevelkedés kapcsán kell szólnunk röviden Szekfü Gyula indíttatásáról. Annál is inkább, mert mind a körötte később zajló vitákban, mind pedig az életművét később értékelő véleményekben a székesfehérvári évek mindig hangsúlyt kaptak. Abban a városban eltöltött évek, mely város az oly sokat emlegetett századfordulói agrárius-klerikális reakció „fellegváraként" ismert, s abban a katolikus környezetben neveltetés, mely családi, iskolázottsági kötöttségek révén valóban igen sok vékony 9» 131