Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Balázs László: Alsófokú oktatás a Vértesalján 1816-ban

kötelesek „a tanító elegendő életmódjáról gondoskodni." Az összeírások után 25 uradalmi iskolát állítanak fel.

17 Addig azonban még egy negyed évszázad telik el. — 1816-ban ilyen szórványa van Bogárának: Sár szentmiklós (106 ref. lélek), Sismánd (28)

? Felsőalap (39), Körtvélyes (46), Kisés Nagylók (60), Töbörzsök (29), Karácsony szállás (13), Előszállás (17), Venyéng (25), Kis-Venyéng (5), Új major (9), Hercegfalva (5) összesen 416 lélek. Ezeken a helyeken a református gyermekek számára nincsen iskola, kivéve Szentmiklóst, innen nyári napokban, mivel közel van, néha többen, néha kevesebben bejönnek a bogárdi iskolába rendszerint; mikor pedig a szentmiklósi lutheránus praedicator alkalmatos tanító, akkor az eleibe járnak, ,,amint éppen most is van a dolog." — Etyeknek is vannak szórványai: Ginza, Vért, Szentgyörgy, Bood és Háromrózsa puszták. Itt csőszök és béresek élnek, összesen 52 lélek. — Cecéhez tartozó Alsó-Alap és Szentivány (105 + 73) pusztákon él 178 református lakos. Baracskának is vannak szórványai: Iváncsa, Rácker esztúr stb. — Fejér megyében, de az egész országban a „puszták népe" kulturális, erkölcsi, gazdasági felemelkedése csak egy nagyszerű könyv megírása és majdnem másfél évszázad után bekövetkező gyökeres változások révén történhetik meg. A vértesaljai iskolázás adatai között feltűnő volt a bogárá-tinordi iskola színvonala. Itt a nagyszámú birtokos nemesség igénye és anyagi fedezete az iskolát felemelte a centrális iskola fokára. A ratio edueationis után minden nagyobb helység iparkodik iskoláját erre a fokra felemelni. A református egyházban is minden egyházmegye azon igyekezett, hogy területén, vagy éppen saját felügyelete alatt egy középiskola legyen. Festetich György Somogyban Csurgón állít fel a reformátusok számára egy centrális iskolát. A szomszédos tolnai és külsősomogyi egyházmegyék erre a fokra építik ki a gyönki iskolát. Ez a gondolat erősen kísérti a vértesaljai egyházmegyét is. 1826-ban Sárbogárdon akarják ezt az iskolát felállítani. Ezért levelet küldenek a bogárd-tinordi egyházközségnek, hogy szeretnének Bogárdon létrehozni egy centrális iskolát professzorral és tanítókkal, ahol egészen a retorikáig tanítanák a tudományokat. Bogárdon az ott lakó jómódú nemesek támogatásával akarták ezt megvalósítani. Ezek Somodi István lelkész felhívására kötelezték magokat 10—20—40 forint, a szegényebbek 30—40 krajcár 3 éven át való megadására, de a rektorprofesszor évi 600 váltóforint és a corrector (segédprofesszor) legalább 300 váltóforint évi fizetését nem tudták előteremteni. Jelentették az egyházmegyének, hogy magok az iskola fenntartását nem tudják vállalni, s ,,az az egyházmegyére hárulna ..." A szükséges hiányzó összeget az egyházmegye sem tudta előteremteni, így a sárbogárdiak a begyűlt 1000 forintot a még hiányzó templomtorony építésére fordították.

18 Sokáig megvolt a terv ilyen középiskola építésére. Az egyházmegye 1841-ben Székesfehérvárott akarta megvalósítani. 1916-ban Sárbogáráon, vagy Bicskén, vagy Székesfehérvárott terveztek egy középiskolát, de ez nem valósult meg soha. így a bogárdiak is Gyönkre és máshová küldték gyermekeiket magasabb iskolára.

19 A gyermekek és az iskola életével szorosan összefügg a himlőoltás kérdése. — A himlő súlyos betegség volt évezredekig, míg a tehénhimlővédőoltás ismertté nem vált. — 1804-ben a vértesaljai egyházmegye utasítja a lelkészeket, hogy hívják fel a szülők figyelmét a királyi rendeletre, és gyermekeiket oltassák be himlő ellen.

20 Az iskolaüggyel kapcsolatban