Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Balázs László: Alsófokú oktatás a Vértesalján 1816-ban

egyes tanulójának tanulmányi előmenetelét (jó igyekezetű, középszerű, szorgalmas, dicséretes stb.), magaviseletét (szelíd, álnok, ravasz, hanyag, jámbor, hűséges, engedelmes, kemény természetű stb.). Ismerteti a hiányzók napjainak számát is és elmondja, mivel igazolták magukat az elmaradók, amelyek érdekes képet alkotnak a tanulók mindennapi és társadalmi körülményéről is (hiányzott, mert beteg volt, sertést öltek, csizmátlan volt, dajka volt, mert anyja dolgozott, dec. 10-én jöt fel, mert ruhátlan volt, marhákkal bánt stb.) kettőről azt írja, hogy olyan keveset járt, alig lehetett talentumát megismerni. — A pátyi jelentés beküldi a mulasztók nevét, a hiányzási napok számát. — Ha ilyen jelentést kaptunk volna a többiekről is, világosabb képünk lenne a többi iskoláról is. Mindenütt osztatlan tanítás van. Pátyon 8 osztály van, de 3 rendben tanulnak. Csak ott, ahol két tanító van, ott van részben osztott oktatás, amikor is a rektor tanítja a nagyobbakat, a praeceptor a iksebbeket (Páty, Csákvár, Zámoly). Nyáron, amikor a praeceptorok rendesen visszamennek az iskolákba, akkor a rektor tanítja egy közös osztályban a kisebbeketnagyobbakat, ill. a kisebbeket egy-egy nagyobb tanulóra bízza, míg maga a nagyobbakkal foglalatoskodik. Kisebb egyházakban is sokszor 80—100 tanuló van egy tanteremben. Nagyobb helyeken külön leánytanító van, így Bicskén és Bogárdon. Ekkor, ebben az időben a református egyházi iskolákban három helyen másvallású tanulókat is találunk, így Tabajdon 3 katolikus leányt, Kajászón 9 fiú és 3 leány katolikus tanulót, Baracskán is találunk 3 evangélikust, és 9 (4 fiú és 5 leány) katolikust. Korábban ez büntetendő cselekmény volt, hittagadásra való csábításnak tekintették. Ebben a korszakban már annyira egyik egyház sem türelmetlen, — amint ezt a Duna melléki methodusból is láthatjuk. Nincs szó a jelentésekben az iskolai fegyelmezésről, annak esetleges szertelenségéről. De nem csodálkozhatunk azon, ha más forrásokból súlyos testi fegyelmezésről olvasunk ebben a korszakban, amikor osztatlan tanítás mellett a nem mindig legkiválóbb nevelői adottságokkal rendelkező tanítónak 80—100, sőt még több gyermeket is egyedül kellett megfegyelmezni, s emelett tanítania is. Az oktatás ellenőrzése kétféle módon történik a református iskolákban, így Vértesalján is. 1. Az egyházmegye (esperesség) egy lehetőleg közel lakó, szomszédos lelkészt küld ki vizitátornak, akinek kötelessége, hogy a tanítás előmenetelét ellenőrizze, s az év végi vizsgán részt vegyen. 2. Az egyházközség saját lelkésze 1—2 kiküldöttel, presbiterrel (egyházi elöljáró) ellenőrzi a tanítás folyamatosságát, s az iskola külső körülményeit. Az egyházmegyei kiküldött vizitátorok nem egyformán látják el kötelességüket. Néhol azt jelentik, hogy nem jár (Bogárd), s nem is ismerik (Gyúró). Csabáin csak egyszer vizitál, de az examenen sincs jelen.) Általában azonban hűségesen ellátják kötelességüket: így Lovasberényben, Kápolnásnyéken, Pátyon, Seregélyesen, Sukorón. Válban, ezeken a helyeken az examenről sem marad el. Bicskén, Tinnyén, Kajászón, Tabajdon hol többször, hol kevesebbszer jő, de ,,az examenen nincs ott, mert nála is akkor van", „minthogy pedig a rectorok többnyire Gergely-napkor változnak és ugyanazon napra teszik majd mindenütt az exament, ezen nem