Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

Közlemények - Balázs László: Alsófokú oktatás a Vértesalján 1816-ban

toknak eleget tudjanak tenni, ott erre alig van lehetőség. Csak ott, ahol egy patrónus, vagy közbirtokosság — akiknek a szülők robotban dolgoznak — gondol erre és épít jobb iskolát, csak ott van jobb iskolára és jobb tanulásra lehetőség. Több jelentésben feltűnik, hogy „még" elég tágas az iskola a gyermekek számához képest. Sok a gyermek! Ebben az időben rohamosan növekszik az ország népessége és a jelentések figyelmeztetnek arra, hogy hamarosan vagy nagyobb iskolát kell építeni, vagy még szorosabb lesz a „classis" (az osztályterem), mint Zámolyban, ahol máris ez a tényleges helyzet a kisebbek számára.

10 A tanítóképzés, fizetés, iskolai épületek után nézzük meg a beiskolázást, a tananyagot, iskolázást, iskolai ellenőrzést. A tananyagot a ratio edueationis után a nemzeti iskolának nevezett alsóbb iskolákban 4 évre osztotta be a dunamelléki „methodus", s két félévre, amelynek a végén ünnepélyesen beszámolót, „exament" (vizsgát) kell tartani. A jelentések általában utalnak arra, hogy a tanítás a debreceni, vagy dunamelléki methodus szerint történik, — az előbbi is elfogadott, és tananyagában megegyezik az utóbbival, — de sok esetben csak vallási tárgyak, az írás, olvasás, számvetés megtanítására kerül sor, mert a gyermekek csak télen járnak iskolába, s akkor is hiányosan. Csak a közbirtokos falvak iskoláiban járnak fel a gyermekek egész esztendőben: így Bogárdon, ahol kevés hijján télen, nyáron egyformán járnak oskolába. Baracskán a püspök azt jegyzi fel: „Ami eddig még nem volt, 60 gyermekek találtattak" (Június 17-én a 90 gyermekből). Ez a helyzet Gárdonyban is: itt egész esztendőn által szokták a gyermekek egynéhányat kivéve az oskolajárást gyakorolni. Kápolnásnyéken is egész esztendőben járnak az oskolába. De ott, ahol a közbirtokosság mellett „közönséges sorsú emberek" is vannak, mint pl. Csabáin, ott a gyermekek csak télen járhatnak, némely comossessor uraké nyáron is járhat. A többi iskolában az egész esztendei, két félévre beosztott iskolábajárás helyett csak a téli félévben, októbertől Gergely-napig (márc. 12-ig), vagy húsvétig tanulnak a gyermekek. A Gergely-nap határidő, mert ezután hozatnak rendesen az új rektorok, az akadémikus rektorok, vagy helyeztetnek át csere útján az idősebb mesterek. A tanítás október elején kezdődik hivatalosan, de soksor csak novemberben jön fel a gyermekek zöme. Cecén „csak a téli legveszedelmesebb napokat szánják arra; tavaszon, nyáron és őszön pedig alig lát a tanító 10—20 tanítványt (a 75 fiú és 50 iány közül) az oskolájában, de mint tapasztalásból tudjuk, lehetetlen is kívánni, hogy mindenkor egyformán feljárattasanak a gyermekek ilyen falusi és munkás népnek oskolájába." Bián panaszképpen felhangzik az elmaradás oka is: „Az oskolás gyermekek és leányok csak télen járnak oskolába. Nyáron nem járhatnak fel, ha a rector akarná is, mivel a nagy tereh (teher) miatt, amely a népen fekszik, a lekisebb gyermeknek is hasznát veszik a szülei. — NB. Télen is tsak az apróbbakat járatják fel és olyanokat fognak el az oskolától, kiknek a törvény szerint és igazság szerint fel kellene járni." Lovasberényben is többnyire csak télen járnak, „mert közönségesen azt kiáltják mind a szülék, mind az elöljárók, hogy nyáron nem is járhatnak." Sárkeresztúron „a legnagyobb munka idején is vannak vagy tízen—tizenöten; de hogy teljes számmal feljárjanak, arra menni lehetetlen, minthogy a szüléknek a földekért való napszám szolgá-