Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Jera Ferenc: A Fejér megyei szénbányászat története 1920 – 1973.

folyamatos szállítóberendezéseken került elszállításra, mind a pusztavámi, mind a balinkai termelő munkahelyekről. A mélység felé való terjeszkedéssel párhuzamosan megkezdődött a bányák korszerű biztosítása is. 1948-ban került sor az első betonidomkő, és tégla biztosításra. 1956-ban Moól ív, vasbeton, 1957-ben síntrapéz TH szerkezetek kerültek bevezetésre. Ennek gyorsütemű terjedését igazolja, hogy 1966-ban a bányákban a nyitott vágatok 93%-a korszerűen volt biztosítva. Az 1950-es években indultak meg üzemszerűen az első frontfejtések, ^zek nagy tömegtermelő munkahelyek. 1964-ben a termelés 85%-át már a frontfejtések adták. A nagytömegű ipari anyag csökkentése érdekében 1956-ban az országban elsőnek Fejér megyében kezdődött meg a korszerű acéltámokkal, acélsüveggerendákkal való fejtési biztosítás. Nem hagyható említés nélkül, hogy a balinkai bányaüzem vízveszélyes. Amint arról a korábbiakban szó volt 1952-ben az akna teljesen elúszott. 1964-ben a K-i bányamezőben egy 36 m

3

/p vízbetörés a mezőt teljesen elúsztatta. Jellemző a két bányaüzem jó kapcsolatára, amikor a balinkai bányászok átmeneti foglalkoztatási gondját kellett megoldani, akkor a pusztavámi elvtársak soronkívül rendelkezésre álltak és vállalták a kieső termelés egy részének pótlását. A felfutás mértéke azonos volt mind Pusztavámon, mind Balinkán. Mivel a pusztavámi bányaüzem művelése gyakorlatilag 1970-ben befejeződött, ezért néhány műszaki fejlesztési adattal Balika-bányát mutatnám be. A bánya évi termelése 500 e/to. Ezt egy aknában 3 db folyamatosan termelő frontfejtésből termelik ki. A szén jövesztése és rakodása közel 100%-osan gépesített. Minden meddő és szénelővájó munkahelyen rakodógéppel kerül a szén, illetve a meddő felrakásra. A bánya 40 km nyitott vágatának 99%-a korszerűen biztosított. A termeivény elszállítása a tömegtermelő és elő vájó munkahelyek többségéből az emberi kéz közbeiktatása nélkül folyamatos szállítóberenezéssel történik a MÁVvagonokig. A munkahelyek megközelítésére e szállítóberendezéseken utaznak le a bányászok a bányába és vissza a bányából. A 14,7 km gumiszalag szállítóberendezési hosszból 11 km-t használnak személyszállításra. A korszerű fejlesztés időbeli kezdése mind Pusztavámon, mind Balinkán lehetővé tette a termelékenység gyors növekedését és egyben az eredményes gazdálkodást is. Ennek igazolásául szolgáljanak a következő adatok. Az 1959-es szénárrendezéstől 1965-ig a két bánya termelési értéke 4 milliárd 43 millió Ft. A nyereség 1 milliárd 585 millió Ft volt. Költséghányad 60,7%. Amíg az országban 1961-ben a Ft/mill. kai. költség 82,66 Ft volt, Fejér megyében — az országban legalacsonyabb — 54,11 Ft, annak ellenére, hogy a szébányászat ma állami dotációval üzemel, a balinkai bányászat nyereségesen zárta az elmúlt esztendőt is. A Fejér megyei szébányászat működése folytán végig pozitív eredménnyel járult hozzá a népgazdaság fejlődéséhez. A móri szénbányászat 1945-ig 1,4 millió t szenet termelt. A kisgyóni bányászat 2,8 millió tonnát. Az 1944-ben nyitott és 1970-ben bezárt pusztavámi bánya 11 millió 636 e/t szenet termelt. A kisgyóni bányászat felszabadulási után 7 900 e/t-t, Balinka akna 7 140 e/t-t termelt. így a balinkai medencéből eddig közel 18 millió, a Mór—pusztavámi medencéből 13 millió tonna szén kitermelé-