Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Jera Ferenc: A Fejér megyei szénbányászat története 1920 – 1973.

„Tisztában voltam azzal, ha rövidesen nem fog sikerülni a meghoszszabbítás, végérvényesen elveszítjük a területet. Ezért titokban igyekeztem behálózni két hangadót, hogy készítsék elő a talajt a szerződés meghosszabbítására, egyrészt, másrészt az egész községet leterrorizáltam azzal, hogy az összes csernyeieket elbocsátjuk a munkából, újakat tényleg nem vettem föl, s a meglévőkből is kezdtem a lehetőséghez mérten lassan elbocsátani, közben azonban adtam a községnek kemencesalakot útjaik javítására, amivel az elöljáróságot puhítottam meg és a birtokosságot úgy, hogy egyrészről a kenyértelenségtől való félelem, a birtokossággal szemben a jótevő szerepében föllépve kezdtem lassan hatni." „Szerencsémre sikerült megnyernem a községnek a népre legbefolyásosabb emberét 200 pengőért, ki azután tekintélyével igyekezett megnyugtatni és lecsendesíteni őket, amikor ez már jól-rosszul sikerült, s mivel én előzetesen kioktattam az én embereimet, ha szavazásra kerülne a sor, mindkét kezüket emeljék föl, mert tudtam, hogy mind a két kezükre szükség lesz, ezért mikor a fenti emberem kapacitálására némileg elcsendesedtek, kértem a főjegyzőt, hogy szavaztassa le őket. Ez leírhatatlan lárma közepette megtörtént, sajnos azonban úgy, hogy dacára az én duplakezű embereimnek, csak alig 2—3 szavazat-többséget kaptam. Nekem azután valahogy sikerült kijutnom a községházáról csendőrfedezet mellett." A bányászat fejlődése A bakonycsernyei bányászat felvetett táblákra torlódott, tektonikai lag igen zavart terület kibúvásain indult meg. Ezen kibúvásokra telepített tárókkal fejtették a szenet. Sem a mennyiség, sem a minőség nem tette lehetővé komoly bányászat kialakulását. A naggyóni bányászat szakértelem és tőkehiány következtében életképtelennek bizonyult. A Wolfnerékkel kötött vasúti szerződés versenyképtelenné tette a kisgyónival szemben. Mind a kisgyóni, mind a móri bányászat primitív, kezdetleges berendezésekkel indult. Példaképpen álljon itt Kisgyón feszerelése: 1 db 16 LE-s gőzlokomobil, 4 att. nyomással, 1 db 50 l/p teljesítményű Worthington szivattyú, 1 db kézi villa, 3 db csille, 4 db a legprimitívebb állapotban lévő fabarakk. Legnagyobb probléma a fuvarozás volt. Ez a katonai kincstár méntelepe segítségével olcsón megoldódott. Móron is, Kisgyónon is nyilvánvalóvá vált, hogy a bányászat fejlődését csak úgy lehet biztosítani, ha a szállítási gondok a MÁV vonalakig megoldódnak. ' Móron a báró Trautmann uradalom által az első világháború ideje alatt üzembehelyezett gazdasági iparvasúton szállították lófogattal a szenet a vasútállomásra. E gazdasági vasút a község területén ment át, azt keresztül-kasul átszelve. A Zacskó és társa cég lófogat helyett motoros vontatásra tért át 150 q súlyú kis csillékkel. A dübörgés és zakatolás feldúlta a község nyugalmát. Később gőzüzemű mozdony-szállítás engedélyezését kérte a cég, ekkor azonban Mór község türelme elfogyott, tiltakoztak és kérték a vasút megszüntetését. Zacskóék bejelentették, hogy amennyiben nem