Fejér Megyei Történeti Évkönyv 10. (Székesfehérvár, 1976)

TANULMÁNYOK - Jera Ferenc: A Fejér megyei szénbányászat története 1920 – 1973.

Az első világháború után az ország szénvagyonának jelentős részét elvesztette. Ez volt az oka annak, hogy a figyelem az eddig megkutatott, de még nem hasznosított területekre terelődött. Ezután több helyen megindult a terület kutatása. Magyarországon a só és az arany kivételével ekkor teljes bányaszabadság volt. A Magyar Udvari Kancellária 1788-ban úgy rendekezett, hogy a kőszén a föld tartozéka. A Magyarországra hatályba léptetett 1854. évi osztrák bányatörvény a teljes bányaszabadság elvén állt. A födtulajdonos volt jogosult a bányajogosítvány megszerzésére. Az ősiségből eredő jog miatt a földtulajdonos beleegyezése nélkül kutatási jog, vagy bányatelek nem volt adományozható. A bányajogosítványok birtokában a szén kitermelésére alakult részvénytársaságok a tulajdonosoknak pénzben vagy természetben terrágiumot (szén illetéket) fizettek. A Móri Képviselőtestület 1920. december 15-én foglalkozott először haszonbér-szerződések megkötésével. A Budapesti Bányakapitányság 1921. november 22-én az Antoni-hegy környékén, a báró Trauttenbergféle birtokon Ernő védnév alatt 4 kettős bánya mértékének megfelelő bányatelket adományozott, melynek haszonélvezője a szénjogi szerződések szerint a Móri Kőszénbánya RT volt. 1921-ben Rudolf védnév alatt, 1924-ben Imre védnév alatt adományoztak újabb bányatelkeket. A kisgyóni szénterületen először 1920. február 8., november 30., majd 1921—1923. években történt adományozási eljárás. A bakonycsernyei szénterület jogosítványát Janotta Ferenc bányaigazgató szerezte meg, aki megalapította a Bakonyvidéki Kőszénbánya RT-ot. Vállalata azonban 1923-ban tönkrement. A részvényeket a báró Wolfner család vásárolta meg. A naggyóni szénterület kiaknázására a Fejér megyei Kőszénbánya RT alakult. Itt a terület szénkutatási jogát Balázs Jenő bányamérnök szerezte meg, aki a hasznosítási jogokat a Fejér megyei Kőszénbánya RT-nak adta át. A részvénytársaság igazgatósági tagjai: Hefty Richárd, Gálocsy Árpád, Dr. K. Hutzig Elemér, Balázs Jenő, dr. Schleicher Imre, cégvezető: Béldy Alajos. A társaságnak Fejér megyében 33 ezer kat. holdon volt kutatási joga, e területhez tartozott Csákvár, Zámoly, Csákberény, Sőréd, Bodajk, Mór déli része és Balinka község határa. A részvénytársaság kezdettől fogva anyagi gondokkal küzködött. 1924-ben már 144 millió korona adóssága volt, kötelezettségeinek nem tudott eleget tenni. 1928ban feloszlott. A birtokosok ekkor a Wolfner családdal kötöttek új haszonbérleti szerződéseket. A kisgyóni területet a Katonai Kincstártól és a Klosterneuburgi Kanonok rendtől igen előnyös feltételek mellett Freund Béla vette haszonbérbe. A terrágium 3% bér volt. A szénterület kiaknázására a Kisgyóni Kőszénbánya RT alakult 300 millió korona alaptőkével. Az igazgatóság tagjai: Dr. Hegyeshalmi Lajos, báró Wolfner Tivadar, Freund Béla, dr. Rózsavölgyi Manó és báró Wolfner András voltak. Gyakorlatilag a Kisgyón—Balinkai szénterületek kiaknázási joga rövid idő alatt teljesen a báró Wolfner család kezébe került.