Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849

vasban álló ázítók" ügyét „rövid úton vizsgálóra" vette, s a következő ítéletet hozta: „ítéltetett. . . Szórád Márton, aki jobbágytársainak fellázítója, károsítója, az elöljáróság megvetője és vétkesen alacsonyító ja, a megyei szolgabíró levelének feltörésében fő vétkes, a belső csendesség ily háborító ja, és ezen halmozva elkövetett vétkek fő indítója, befogattatásától számlálandó két esztendei, hetenként két napi böjtben eltöltendő rabságra, fertályonként 25, összesen 200 pálcaütések elszenvedésére, Précsényi Pál, mint Szórád Márton segéd és legvétkesebb bűntársa, a földesuraság kötelesség és tartozó tisztelet megvetője, a népnek az elöljáróság ellen volt lázítója, betegsége állapotja miatt testi büntetéssel nem illethetvén, 1 és fél esztendei, hetenként két napi böjtben eltöltendő fogságra, Szlávik Márton vasban álló, a főszolgabíró előtt tett vakmerő és vétkes kifejezéséért, mellyel a népet lázította, testi gyengesége miatt testi büntetés alá nem vétetvén, mai naptól számítandó fél esztendei és hetenként két napi böjtben kitöltendő rabságra, Rekenye János vasban álló, ki az elöljáróság tekintetét megvetvén, magát azoknak megbántója és lealacsonyítója fenyítékre méltónak tette. Ügy szintén Székelyi István vasban álló, az elsőbbnek, öregsége, a másodiknak testi hibája miatt pálcza ütésekkel nem terheltetvén, 14 napi fogságra ítéltetik". Kovács Ferenc és Jurinka István jobbágyokat a törvényszék megfeddette, s az elítélteket „a rabtartásbeli költségek megtérítésére" kötelezte: „kiki magáért marasztaltatván". A törvényszék ez ítéletet a következőképpen indokolta: „Minekutána a tiszti vizsgálatokból és e tárgyban rendelt megyei küldöttség hivatalos jelentéséből és azok mellé csatolt tanuk vallásából is kitűnne, hogy Szórád Márton első rendbeli vasban álló, még a múlt esztendőben a város lakosait a városházához csődítvén, hol az úrbéri törvényczikkelyeket felolvastatta. És midőn a 8. törvényczikkel olvastatott, mintegy 300 főből álló jelenvoltakat tanúvallomás szerint ingerlőleg felszólította, ezeknek ezen törvényczikkelyeket fonákul magyarázván, alaptalan Ígéretei által kecsegtetve, annyira fellázította, hogy ezek azt hitték, hogy az egész határ közültük fog osztatni, sokan telki illetőségeiket vetetlen hagyták azon remény fejében, hogy ezeknél több és más földeket nyerendenek ekkép földjeik gyümölcsöztetésbeli hasznához többekkel elvesztetvén, lakos társait károsította. Űgyszinte, hogy a régi szerződés az elöljárói gondtalansága miatt kicsikartatott a községtől, továbbá, hogy a jegyző a község kocsmáját, a bíró pedig a város határát az uraságok által elfoglalni engedte, ezeket, gyalázván, kisebbítette. Modrovich Ignác szolgabíró hivatalos lepecsételt levelét, mely Fehérvárra utasíttatott, Précsényi Pállal egyetértve, mintha azon levélbe a község java ellen intézett dolgok foglaltatnának a községet fellázítván, a megyei tisztviselői tekintet és hivatalos levelezés szentségének megsértésével feltörték, és felolvastatták, sőt mindezen tette következésében Modrovich Ignác szolgabírói tiszti jelentése szerint annyira ingereltetett a nép, hogy midőn a vétkesek büntetés végett befogattattak: csak a városban lévő katonaságtól való félelem tartóztatta vissza azt, hogy a béfogottak kiszabadítások tekintetéből azokra reá nem törtek. Az elöljárókat a város tőkepénzeinek felmondására erőltetni kívánta, hogy eképp célba