Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)
Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849
porodása és változása következtében az allodialis földek újabb elosztása vált szükségessé. 1825-ben a pentelei közbirtokosok kérték a megyétől a határ rájuk eső részének a „kitáblázását.A megyei földmérő, Chiapo Beniamin a földek felmérését hamarosan el is végezte, az „osztály" is megtörtént a földesurak között, s a megye 1826-ban a hitelesített földabroszt át is adta a földesuraknak. 138 Az „osztály" végrehajtása meglehetősen bonyolult volt. A birtokviszonyok terén való egyszerűbb eligazodás (a szétosztás) miatt, már a XVIII. században, a földesurak kiszámítási célból kénytelenek voltak a falut 144 részre osztani, hogy az egy-egy birtokra eső részt pontosan meg tudják állapítani. Erre a számítási rendszerre a XIX. század első felében még nagyobb szükség volt. Ugyanis, például a Rudnyánszky részére 1790 körül 5672 144 része esett a falunak, de amikor 1808-ban Rudnyánszkyné Száraz Julianna halála után gyermekei (Rudnyánszky Károly özvegye, R. Ignác, R. György, R. Rozália, R. Anna örökösei R. Domicella, R. Pál özvegye, R. József özvegye, R. Erzsébet, R. Krisztina, R. Jozefa, R. Zsigmond, R. János özvegye) az örökségen megosztozkodtak, egy-egy testvérre csak 473 144 rész jutott. Ez azt jelentette, hogy egy-egy örökösre esett 5—6 jobbágy (2 l U jobbágytelek), 4 zsellér (19 zsellért nem osztottak szét maguk között, ezeket „pro communi" hagyták), s allodialis földből egy-egy részre ekkor 130 787 négyszögöl jutott. 139 Az allodialis terület nagysága az úrbérrendezés és a csereszerződés után növekedett, mert az 1826. évi tagosztáskor már egy-egy rátára, a föld minősége szerint, 162—166 hold szántóföld jutott. A tagosztás után a Rudnyánszky részek ,,a Krivalya és Osztály düllőkben" feküdtek, a venyimi határig, s akinek itt nem tellett ki a része, azét a Táborálláson lévő dűlőkben egészítették ki. 1 '' 0 (A Krivaj dűlő a Venyimi út déli oldalán, a volt Szávics-pusztáig terült el.) Egy Rudnyánszky-ráta (allodialis és urbariális) a következő részekből állott (1826-ban pl. Rudnyánszky Ignácé): belső fundusok 1 083 négyszögöl belső földek 756 káposztáskertek 422 zsellérházak 255 szántóföldek (a csucskába) 2 535 allodialis szántóföldek 159 466 censualis szántóföldek (Táborállás) 7 387 (új gyöpből a földvári út mellett) 12 928 urbariális telkek 50 731 szőlők 11 068 part alatt való legelők 7 833 összesen 254 464 négyszögöl Nem szerepelnek azonban ebben a felosztásban a parasztok legelői és réti földjei. 1 ' 11 A szőlők nem allodialis, hanem a jobbágyok kezén lévő dézsmaszőlők. Némelyik résznél voltak mindezeken felül kenderföldek és krumpliföldek is, ezeknek a területi adatait nem ismerjük, de nem igen haladhatták meg (vagy talán el sem érték) a káposztáskertek mennyiségét. S mivel egy Rudnyánszky-rész az egész falunak kb. 30-ad része volt, a falu határának a területe a belsőföldek, káposztás (kenderes, krumplis) földek, a zsellérházak kivételével a következőképpen oszlott meg:
