Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849

allodialis föld 4 860 000 négyszögöl 64,2% cenzuális föld 609 450 „ 8,2% urbariális föld 1 521 930 „ 20,0% dézsmaszőlő 332 240 „ 4,4% urasági legelő 234 990 „ 3,2% összesen: 7 558 610 négyszögöl 100,0% A Rudnyánszky birtokrészeken kívül csak a Mondbach Károly cs. kamarás,

142 Orosz József

143 és Tahy László

144 kezén lévő földek megoszlásáról maradtak fenn adatok: allodialis cenzuális urbariális szántóföldek (négyszögölben) Rudnyánszky örökösök 2 106 013 264 095 659 503 Mondbach Károly 1 052 700 134 200 326 700 Orosz József 141 350 33 000 48 400 Tahy László 100 137 16 085 ? A falu többi része az 1820-as években a következő földesurak birtokában volt: Rosty Károly, Cseh László, Csabai Antal, Becsky János, Máriássy Dénes, Bernrieder József, Jankovics Vince és Gaál János. Bár a Rudnyánszky örökösöké volt a falu jelentős része (58'.2 144, azonban 1808 után ez 13 részre osztódott szét, s így a legnagyobb birtokos Mondbach Károly lett, akinek a tulajdonában volt a falu 20—22 százaléka. Mondbach ezen kívül egyes pentelei birtokos társainak a részeit is rendszeresen bérelte. 1827-ben a Máriássy részt vette ki árendába, „hasznát pedig tudván venni annyiban: hogy csekél erőmhez felesleges Birkát tartok, annak pedig sok takarmány kell". Szándékában volt Orosz József birtokrészének az árendába vétele is, s ezt az iszkaszentgyörgyi Bajzáth Györgytől, akinél zálogban volt, szintén bérbevette, 1827—36-ig évi 700 váltóforintért.

14

'' A bérleteken kívül vásárlásokkal is gyarapította pentelei földbirtokát. Az örökségüket elkótyavetyélő Rudnyánszky testvérek közül ötnek (Károly, Mária, Franciska. Anna és Rozália) a pentelei birtokrészét vásárolta meg. Ez 810 005 négyszögöl allodialis, 101 575 cenzuális, 253 655 urbariális szántóföldet jelentett. A Rudnyánszky testvérek kezéből teljesen kicsúszott az örökségük: 1842-ben már egyetlen Rudnyánszkynak sem volt valóságos birtoka Pentelén. Rudnyánszky János és Ignác részei Horváth Gábor kezére jutottak, Rudnyánszky Krisztina (özv. Bossányiné) részét a Máriássy család szerezte meg, s végül a többi testvér (György, Zsigmond, Jozefa, Erzsébet és Amália) birtokrészei előtt Heinrich Jakabnál, aztán Józsefnél, majd — rövid ideig — Landerer Józsefnél (aki „nyifa szavaival" bíztatta is a jobbágyokat, hogy „ne féljetek tőlem édes fiaim, én nektek jó uratok leszek") voltak zálogban, s végül, még 1827 előtt, Mérey Sándor és László kezére kerültek, akik a tagosításkor ezt az öt Rudnyánszky részt összetagosíttatták, majd egymás között két részre osztották.

140 A pentelei határnak a XIX. század első évtizedeiben történt szabályozása: a jobbágyok kezén lévő föld mennyiségének pontos megállapítása, a jobbágyföldek helyének a kijelölése, valamint a földesurak egymás közötti osztozkodása során az allodialis földek tagosítás révén való kimérése és új 6* 83