Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)
Érszegi Géza: Dunapentele a középkorban
Érszegi Géza: DUNAPENTELE A KÖZÉPKORBAN Moravcsik Gyula néhai tanárom emlékének Dunaújváros középkori helyszínrajza Dunaújváros három középkori település helyén terül el. Északon a mai Óváros területe a 11. század óta lakott Pentele nevű birtok volt, amelyhez hozzátartozott a Dunában vele párhuzamosan húzódó sziget, a pentelei (Szalki) sziget. Pentelétől délre, az Öreghegyen a 12—13. században volt egy település, amelynek létezéséről csak régészeti adataink vannak. írásos források nem szólnak róla, amit indokol a telep rövid élete, hiszen nem érte meg a 13. század közepét a néhány lakóházból álló falu. Ettől a településtől mintegy két kilométerre délre volt a székesfehérvári társaskáptalan Sold birtoka. A településeket északon korábban a királyi udvarnokok, később pedig a veszprémvölgyi apácák Tyúkos, más néven Szigetfő birtoka, keleten a Duna, illetve a Duna bal partján Szalk, Beledülése és Petlend magánbirtokok, délkeleten Csabony és Csabonnyal délen határos dunai Zöld-sziget, amelyhez a bal parton Csabony, Vadas és Cserg falvak határolta 10 jobbágytelek tartozott, délen a jobb parton Kisapostag, délnyugatról Venyim. északnyugatról a veszprémvölgyi apácák Szigetfő birtokát Almásig határoló, talán eddig lenyúló Csetény határolta. A székesfehérvári társaskáptalan Sold birtokáról írásos adataink semmitmondóak. Annyi mégis kiderül belőlük, hogy Sold Pentelével délről határos, tehát a Duna jobb partján fekszik, szemben a bal parti Csabonnyal, valamint az is, hogy nem azonos az apácák Zöld birtokával, amely részint egy dunai szigeten és részint a bal parton Csabonytól délre volt Vadas, valamint Cserg szomszédságában. Az ásatások során a Koziderpadlás nevű dombtól kissé délre valószínűleg ennek a településnek a temploma került elő a körülötte levő temetővel. Mind a patkó alakú szentéllyel épült templom, mind a körülötte levő sírok a település korai Árpád-kori eredetéről tanúskodnak, s ez valószínűnek látszik azért is, mivel a Szent István (1000 —1038) király által alapított székesfehérvári társaskáptalan tulajdona. Pentelén vezetett keresztül az egyik legrégibb országos utunk, a Budáról Eszékre tartó, ezen a szakaszán baranyainak nevezett nagyút. 1
