Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849

nyavalyásnak, s a király ezért a Rudnyánszky-birtokokat adminisztráció alá vette. A birtokok 1790-ig voltak adminisztráció alatt, s mint Száraz Julianna írta a császárnak 1793-ban, az adminisztráció marháit, lovait, juhait pusztította, tisztjeit, gyermekeit ellene lázította,

11

'* sőt mint 1791. február 3-án írta •—• „jobbágyaim ugy megronttattak, hogy sem kenyerek, sem vetésre való gabonájuk nem volt". S ehhez még hozzájárultak „azon terhek, melyeket szenvedtek a militaris transenna által","'' ugyanis a török háború évei ezek, s az országútban lévő Pentelén keresztül vonult le a katonaság Belgrád felé. S mindezek mellé jött még az 1789. évi rossz termés. 1788—89-ben 2871 pozsonyi mérő őszi és 2404 pozsonyi mérő tavaszi gabonát vetettek el, a termés őszi gabonából 438672> tavasziból 3591 pozsonyi mérő volt, holott csupán az élelmükre szükséges lett volna 18 396 pozsonyi mérő őszi gabona, vetőmagra pedig még ezen felül 2860

1

/2 őszi és 2363' % tavaszi. Szükséges lett volna venniük 17 509 pozsonyi mérő őszi és 2130V2 mérő tavaszi gabonát."" A pentelei „mindenben engedelmes és fejhajtó szegény jobbágyok" 1790. március 18-án nagy szükségükben — s nyilvánvalóan pénz hiányában is — Száraz Juliannához fordultak: „méltóztassék mostani szükségünkben rajtunk szegény jobbágyain könyörülni, és mind élelmünkre, mind pedig Nagyságának jövendőbéli nagyobb bé jövedelmére nézve, kenyérnek való búzából és tavaszi földeinknek elvetésére árpából, méltóztassék uj fejében resolválni, mert némellyek közülünk annyira vannak a szorultság miatt, hogy tavaszi földeiket elegendőképpen be nem vethetik. Melly kegyességéért Méltóságos Asszonyunknak minden két posonyi mérő jószágtól, egyenlő akarattal, ígérünk egy napi szolgálatot"."' A kért kölcsön-gabonát megkapták. Az 1789. évi összeíráson kívül más évekből sajnos nem áll rendelkezésünkre olyan összeírás, amely a jobbágyok terméseredményeit tartalmazná. Az 1789. évi összeírás, amely azon kívül, hogy a jobbágyok által elvetett őszi és tavaszi gabonamennyiséget tartalmazza, feltünteti az egyes háztartások lélekszámát is. Az összeírás e két rovatának összevetése alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a pentelei jobbágyoknak, kb. 2

/:s része termelt gabonát a házi és adószükségleteinek kielégítésén kívül eladásra is. Az összeírás szerint ugyanis az egy főre eső vetésterület a következeképpen oszlott meg: vetésterület nagysága (p. m.) őszi gabona őszi és tavaszi gabona 0,2— 0,9 20 7 1— 1,9 48 18 2— 2,9 50 33 3— 3,9 38 26 4— 4,9 12 25 5— 5,9 4 23 6— 6,9 — 15 7— 7,9 — 17 8— 8,9 — 4 9—11,0 — 4 összesen 172 172 Nem ínséges évben egy pozsonyi mérő gabonavetés legalább 5—6szoros termést adott. Egy személy gabonaszükséglete élelemre, az összeírás szerint, 10 pozsonyi mérő volt (ez túlságosan nagy mennyiségnek