Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Nagy Lajos: Dunapentele története 1526 – 1849

397.760,28 forint — mely György fia kezébe ment át, meg a tétényi és battai vendégfogadók és árendák jövedelme, melyek Korponai József számtartó számadásaiban voltak), de ugyanezen idő alatt „ezen jövedelmeknek auscziglik és chartabiankák szerént való kiadására, ugy prókátorokra, fiscalisokra, processusokra, jószágoknak meliorizácziójára, mesteremberekre, fiai és leányai ruházatára 432.556,18 forintot adott" ki. S mivel a sok költség miatt a birtokok jövedelme kevés volt, Száraz Julianna kénytelen volt 1775—1792 között 94.450 forint kölcsönt felvenni, de ezt is (kamataival együtt összesen 129.045 forintot) kifizette 1775—-1793-ig, pótolván a pénzt a „saját gazdaasszonyságából" (kölcsön pénzzel kereskedett, évente kiadta pénzét nyereségre, pl. szarvasmarhákra, juhokra, borra, búzára, árpára, zabra, gyapjúra, s így a Tétényben, Dukán, Baracson lévő marháit a saját pénzén kereste), s ebből a jövedelme (a korábbiakkal összesítve) 1746—1787-ig 380.545 forint volt. S ebből kiadott — miként írta — meliorizációra 99.284,42 forintot (ezek a „beruházások'' a pesti és a paksi ház, Tétényben magtár, présház, jágerház, új major, pajta, plébánia, Pentelén templom, Baracson major, Szentandráson templom, Battán vendégfogadó, Dukán urasági házak, Tétényben és Battán jobbágyházak). A meliorizációkra kiadott összeg (akár a saját gazdaasszonyságából, akár — 1776 után — a birtokok igazgatásából eredt is az) azonban eltörpül a gyermekei által elköltött (illetve a gyermekeinek kiadott) összegek mellett. Ugyanis 1756-ban férjhez adta Mária Anna leányát Sándor Károlyhoz és fizetett 30.132,38 forintot, 1764-ben Rosalia leányát Malik Ferenc kapitányhoz és fizetett 38.711,10 forintot. József fia, akit katonának adtak, a ,,katonai statust" otthagyta, feleségül vette Sipeky Apollóniát, Tétényben lakott a szüleivel együtt nyolc évig, aztán nekik adták a békésszentandrási gazdaságot és 13.124 forintot. Elek fia elhagyta a testőrgárdahadnagyságot, „pazarlásra vetemedett", s az anyja kifizette a költségeit: 33.106 forintot. Ignác fia, aki a papi sorsát elhagyta és „pénzen vett szép katonai rangját eladta", s feleségül vette báró Kemény Terézia „erdélyi kisasszonyt", 71.000 forintjába került az anyjának. György fia a paksi jószágot erőszakosan elfoglalta, „szerencsétlen házasságot tett", s mivel a birtok jövedelme nem volt elegendő, „pazarlásra vetemedett', s ez az anyjának 100.000 forintjába került. Pál fia katonáskodott (két ízben is) gróf Draskovics alatt, s ez sok pénzbe került, de „mivel nem soká tartott az pruszus háború, kénytelen volt visszajönni", s Tétényben élve „rendetlen házasságot kötött", s halála után — 1793-ban — hagyta özvegyét és két gyermekét anyjára, az ő költségére is elment 34.993 forint. S végül János fia 1786-ban „ok nélkül távozván" a tétényi házból, szintén pazarlásra vetemedett, s a költségei 21.520 forintot tettek ki. A többi gyermekei (József, Károly, gróf Unwert Emánuelné: Erzsébet, gróf Forgács Miklósné: Jozefa, Bossányi József né: Krisztina, valamint Francisca) „semmi excessusban nem voltak, megelégedtek azzal, amit anyjuktól kaptak". Mindezekhez járult még az is, hogy Rudnyánszky József betegsége alatt fiai: Elek, Ignác, György, majd Pál és János is 1—2000 forintos váltókat írtak alá, s ezeket apjukkal kifizettették. Száraz Julianna fiai pazarlása miatt II. Józsefhez folyamodott segítségért, de ezt meghallván Ignác fiának a felesége „a fölfuvalkodott rossz erkölcsű asszony, Kemény Terézia" felment Bécsbe, ott bolondnak vádolta apósát, anyósát meg vaknak és