Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Érszegi Géza: Dunapentele a középkorban

esetén ez az oklevél volt egyetlen bizonyítékuk, elvesztésével a birtokot is elveszthették.

74 A per a szigeten levő monostorról annyit árul el, hogy minden valószínűség szerint elhagyatott volt, szinte senkiföldje, s ezért tudta Becsei Imre csaknem megszerezni. Az azt birtokló család — csak az Almásiaké volt — szegénységét mutatja, hogy a 14. század közepén kénytelenek egy időre zálogba adni mind a két pentelei birtokrészüket, mind a Szent Pantaleon egyház kegyúri jogát és az egyik halászóhelyüket Berényi Pálnak mindössze 16 márkáért.

75 A 14. század utolsó negyedében a veszprémvölgyi apácák értetlenül szemlélték a Kálmán király nevére hamisított oklevelüket, amelyben Tyúkos és Szigetfő külön van említve. Ámbár a 14. század elején, amikorra már a Kálmán-kori oklevelet meghamisították, IV. László király azon adománylevelét is megmásították, amelyben a király Tyúkost nekik adta,'

0 és Tyúkost Szigetfővel egynek vették, mégis perbe szálltak a szomszédos Almásiakkal, keresvén Tyúkos és Szigetfő határait. Maga a per nem érinti Pentelét, csak annyiban, hogy határjárásai igen pontosan rögzítik Pentele északi és Csetény keleti határát.

77 Ezt az oklevelet vették alapul később, amikor a jezsuiták a 18. században elnyervén az elenyészett veszprémvölgyi apácák birtokait, Szigetfő határait akarták megállapítani.

78 Nemcsak Szigetfőt vitatták az apácák az Almásiakkal, Csetény és a Szent Pantaleon monostor birtoklása miatt is per lett közöttük. Az apácáknak a monostorral kapcsolatos igényéről a későbbiekben mitsem hallunk. Csetényt, Szigetfő nyugati szomszédját Mária királynő (1382—1395) a veszprémvölgyi apácáknak adományozta, miután annak tulajdonosa Csetény Péter fia, Miklós utód nélkül halt meg.

19 Ekkor kapják meg az apácák Cseténnyel együtt azt az oklevelet, amely Miklós alországbíró 1238-as ítéletét tartalmazta. Ügy látszik, hogy az egykori Pósa fia Péternek a leszármazottai a Csetényiek, és az ítéletlevél, amelyet ismerünk, a Pósa fia, Péter számára kiadott példány. Amikor az apácák ezt az oklevelet átadták ügyvédjüknek, Vízközi Tamás diáknak, hogy a perben bemutassa, akkor — azt mondták az apácák — az ügyvéd az Almásiak iránti kedvezésből letépte annak pecsétjét, azaz a bizonyító erejétől megfosztotta azt. Ámbár az apácák rögtön átíratták a veszprémi káptalannal, s a káptalan némi jóindulattal nem is tett említést arról, hogy az oklevél hitelével baj van,

8

" mégis jónak látták az apácák, ha az esetet Zsigmond király (1387—1437) elé tárják. Zsigmond tekintélyével hitelesítette az apácák ily csalárdul tönkretett oklevelét, és megparancsolta minden bírónak, hogy a veszprémi káptalan átírásában éppúgy elfogadják Miklós alországbíró ítéletlevelét, mintha az eredetijét mutatták volna be.

yi • A második per a pentelei szigetért Az időközben még hatalmasabbá lett keleti szomszéd, Becsei Imre örökösei a három emberöltönyivei ezelőtti perbe fognak ismét bele. Becsei Imre fia, Töttös István, hogy megszerezte Bátmonostorát, feledve a Becsei nevet, 1340-től Bátmonostori néven élt. Vagyonával és házasságával még azt is elérte, hogy a honfoglalónak tartott Becsegergely nemzetség is tagjául elismerte.

82 Unokája, László 1409-ben Zsigmond király előtt eltiltotta