Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Hetényi István: Adatok Dunaújváros ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalatainak működéséhez

Jelentős mértékben növekedett a szövőelőkészítő kapacitás is. Mindezek mellett létesült egy kivarróüzem és egy 16 gépes szövődé is. A dolgozók állományi létszáma elérte az ezret. Az üzem 85—90 %-ban nődolgozókat foglalkoztat. A feldolgozott nyersanyagok köre is bővült. Import és hazai fésűsgyapjúból tisztagyapjú-fonalat, gyapjú-viscosa, gyapjú-poliészter, poliészter-viscosa, valamint poliakrilnitril-fonalat is gyártanak. A termelt fonal 40 %-át az anyavállalat dolgozza fel, 60 %-át más textilgyárak. Dunaújvárosban létesült a második ötéves terv országosan jelentős könnyűipari létesítménye, a szalmacellulóz- és papírgyár, mint a Papíripari Vállalat dunaújvárosi gyára. Különféle és gyorsan fokozódó igények tették szükségessé az ország papíriparának fejlesztését. Minthogy hazánk fában szegény ország, alapanyagként a szalma került előtérbe. így merült fel egy szalmacellulózgyár létesítésének gondolata az ötvenes évek elején. Hosszú megfontolás után esett a választás Dunaújvárosra. A terveket 1956 őszén hagyták jóvá, az üzembe helyezést 1960-ra tűzték ki. Az ellenforradalmi események következtében azonban a szalmacellulózgyár üzembe helyezésére csak 1962 végén kerülhetett sor. A szalma feldolgozása, különösen a kezdeti időszakban, igen sok problémával járt. A gyár ma már évenként 60 ezer tonna szalmából 22 ezer tonna fehérített szalmacellulózt állít elő. 1970-ben hazánk cellulóztermelésének mintegy 35 %-át a dunaújvárosi gyár adta. Az előállított szalmacellulóz egy részét hazai üzemek dolgozzák fel, a többit Ausztriába, Csehszlovákiába, Franciaországba, NDK-ba, NSZK-ba, Olaszországba és a Szovjetunióba exportálják. A papírgyár üzembe helyezésével bővült a gyár termékeinek köre. A két nagykapacitású, szovjet gyártmányú papírgép 1966 második felében kezdte meg a próbaüzemelést. Az egész gyárra jellemző a nagyfokú műszerezettség. Az évenként előállított író-nyomópapír mennyisége 65 ezer tonna. Több mint 4 és fél milliárdos kiemelt nagyberuházásként a hullámpapír-vertikum kiépítése jelenleg folyamatban van. A felépülő üzem évi 100 ezer tonna hullám-alappapírt, 50 ezer tonna hullámpapír-terméket fog előállítani. A Kohó- és Gépipari Minisztériumhoz tartozó vállalatként 1967 tavaszán 25 munkásnővel kezdte meg működését a város legújabb üzeme, a Magyar Optikai Művek óragyár egysége Elhelyezésére a Dunai Vasmű egyik munkásszállójának viszonylag kis ráfordítással történt átalakítása után nyílt lehetőség. Telepítésének célja a helyi szabad munkaerő termelésbe való bevonása, a MOM részéről pedig a felszabaduló termelő területeken a számítástechnikai program megvalósítása volt. 20* Fejér megyei történeti évkönyv 305