Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)
Farkas Gábor: Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850 – 1950
egyházi elöljáróság május 19-i tanácsülésén ugyancsak 24 mázsa búzaérték odaítélése történt meg, de a képviselőtestület ezt tüzelőanyag járandóság címén 6 mázsával megtoldotta. A káplán 6, a kántor 3, az egyházfi pedig 6 mázsa búzaértéket kapott. Isl Az 1933. évi képviselőtestületi ülésen Mészáros István bizonyította, hogy a poiltikai községnek évszázados kötelességei vannak a katolikus egyházzal szemben. Hivatkozott többek között egy 1818. évi pentelei canonica visitatiora, mely szerint ugyan a templom es a plébánialak fenntartása a kegyúr, azaz a „Katolikus Vallásalap" kötelessége, de a plébániához tartozó gazdasági épületek, mellékhelyiségek tatarozásáról a politikai községnek kell gondoskodnia, vállalnia a költségeket, azután a fuvardíjakat is. m Amikor Preiner István (volt csóri plébános) elfoglalta a pentelei parochiát, a költözködési költségeket is megtagadta tőle a község elöljárósága. Csakis a püspökség közbelépésére vállalták el, és fizettek ki 200 P-t. 183 A görögkeleti egyháznak ekkor már nincs politikai súlya. Vele szemben érvényesíteni is sikerült a terhek csökkentését kimondó határozatot. Kizárólag az évi 24 nap ingyen fuvart vállaták, amely a pravoszláv pap utazását szolgálta. 184 A harmincas évek közepétől a község vagyonilag erősödni kezdett, és már vállalni tudták az iskolai terheket is. Ezeket ugyanis több mint egy évtizede elhárították. 1937-ben Szedres pusztán 1 tanítói lakást és 1 tantermet létesítettek. Ez a puszta Franki Zsigmond nagybirtokosé volt, aki 1200 négyszögöl területet adott az iskola céljára. A község olyan nagyságú betétösszeggel rendelkezett, hogy a nyolcezer pengős államsegélyen és a községi ingyenfuvarokon felüli kiadásokat már elválalhatta. I8> A húszas években még visszautasította a tanfelügyelőségnek azt az igen jogos igényét, hogy az állami iskola mellett új tantermeket létesítsenek, mert a gyermekek száma megnőtt, s az iskola már nem bírja fogadni őket. Az elöljáróság azzal érvel, hogy a gyerekek számát az állami gyermekmenhely szaporította meg, mert nem a családoknál, hanem a menhelyen szaporodnak állandóan a gyerekek. 1934 tavaszán már 113 fő volt az iskoláskorú a menhelyiek közül, akik a tankötelesek 13%-át alkották. 180 Az elöljáróság új terheket még ekkor sem akart vállalni. így az iskolai oktatás feltételeinek legalapvetőbb kérdésével nem is foglalkozott tovább. Az újgalambosi tanyai iskolát elegendőnek tartották arra, hogy a külterületek egy részéről befogadja a tanköteleseket, míg Pálhalmáról, Sándorházáról pedig — amely helyeken nincs iskola — a gyerekek bejárnak a dunapentelei iskolába. 18 ' Az állami hozzájárulás megígérése azután megtörte az ilyen irányú ellenállást, és a 40 kültelki tanulónak megépítették a Szedres pusztai iskolát. Ez állami intézmény lett, a tanítót az állam fizette, de a személy kiválasztásánál az elöljáróság előterjesztési jogával élhetett. 188 Az iskola már az 1920-as évek elején is zsúfolt volt. A körorvos 1939. szeptember 21-én a tanfelügyelőt erre ismét figyelmezteti. A helyzet azonban rosszabbodott. 1920-ban a községet óvoda felállítására kötelezték. Elzt úgy oldották meg, hogy egy osztályt erre a célra lefoglaltak, s ezzel túlzsúfolttá tették az osztályokat. 189 1939 szeptember elején egy 50 férőhelyes osztályban 103 gyermek nyomorgóit, akik a padok között, a falak mellett ültek. Voltak olyanok is, akik egyáltalán nem látták a táblát sem. 1 "" Az 1938-39. tanévben 8 tanulóteremben 11 tanító 590 tanulót oktatott. 1 " 1 A gyermekek nagy része rendszeresen látogatta az iskolát, bár 13 : 195