Fejér Megyei Történeti Évkönyv 9. (Székesfehérvár, 1975)

Farkas Gábor: Dunapentele története a kapitalizmus korában 1850 – 1950

Gazdaságok nagysága: kat. hold Gazdaságok száma: Földbirtok (kat. hold): 1 holdon aluli 1—5 322 310 226 130 749 2955 462 966 3558 5—50 50—100 100—500 7 4 5 500—1000 Amíg a század elején a nagybirtok kb. 50°/

0-ot foglalt el a község határából, addig az 30 év alatt nem csökkent, hanem 5-7%-kal még növekedett is. A földbirtokreform ugyanis jelentéktelen volt, s a 100 holdon felüli gazdaságok földállományának alig 5%át érintette. Ugyanakkor a pentelei határban feudális eredetű nagybirtok nem volt. A Mondbach család pentelei birtoka a 19. század végén csúszott át a helyi gazdag parasztság, a fővárosi kereskedő és ipari tőkés családok kezébe. 1893-ban a községi tulajdonú földek kivételével csak az Űjváryak 330 holdas gazdasága volt meg az 1848 előtti időkben is, de új birtokos ekkor Dóra Szilárd (724 hold), Bruck Simon (167 hold), Bajzáth János (100 hold), Janitsáry Szilárd (583 hold), Leitner János gazdag-paraszt (301 hold), azután Lukács Antalné (470 hold), Pfeiffer Ignácné (681), Schmidt Erzsébet (174' hold), Bárdossy Imre (436 hold), Jankovich Gyula (172 hold).

115 A 20. sz. elejéig a Schmidt, Bárdossy, Bajzáth, Jankovich nagybirtokosok • eladják gazdaságaikat, és helyükbe az 1945-ig a község életében nagy szerepet játszó Sigray, Szávits, Pajzs és a Franki családok jelentek meg. Sigray Pál a 621 holdas Sándorháza pusztát, Szávits Miklós az 588 holdas Jantsáry pusztát vette meg. Franki Zsigmond 1897-ben az 588 holdas Szedres pusztát vásárolta meg Beniczky Ferenctől.

110 A Rácalmáson lakó Pajzs Gyula a Jankovich féle ingatlant vette át, de a Bruck örökösök is, — Rezső és Frigyes — a gazdaságot 1910-re 627 holdra növelték.

117 A Pajzs féle gazdaság hamarosan Tóth Antalhoz került, de Simonyi Nándornak 264, Peretsényi Györgynek pedig 230 holdas gazdasága lett Dunapentele határában.

118 Dunapentelén a Tanácsköztársaság hatalmi szervének, a direktóriumnak az elűzése után augusztus 6-án sor került az 1918. november 1. előtti állapot restaurálására. Hamarosan idegen megszállók érkeztek a községbe; 1919. augusztus 24-én a Dunai Flotillához tartozó angol különítmény és legénysége szállt partra, akik november 21-én (4 monitorral) hajóztak el.

110 A megszállás azonban csak katonai jelenlét volt, és a község életébe az antant csapatok tisztjei nem avatkoztak be. így történhetett meg, hogy szeptember 6-án Dunapentelén magyar kormányküldöttség jelent meg, amelynek tagjai a nép politikai hangulatát fürkészték, majd gyűlést is tartottak. Az itt elhangzott szónaklatoknak erős antiszemita hangnemük volt, és erre kívánták orientálni a hallgatóságot is.

10 A politikai befolyásolást két irányzat végezte; a szélsőséges, a Tanácsköztársaság megdöntésében aktívan résztvett vagyonos réteg, és a néppárt politikai tradícióin nevelkedett, most kereszténypártiaknak nevezettek csoportja. A kettő küzdelmé-