Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

szabadság nyújtása és igénybevétele több kísérlet ellenére még ma sem tekinthető megoldottnak. Ugyancsak 1964-ben hozta létre a kamara az önálló járási ügyvédi munkaközösségeket. Ez lehetővé tette az ügyvédi önkormányzat aktívabb gyakorlását, viszont megoldandó feladatként vetette fel a közösségvezetők megfelelő munkájának kialakítását, hiszen nagyrészt rajtuk múlott, hogy a megyei ügyvédség megfelelő szakmai, politikai és etikai szempontból egyaránt jó munkát végezzen. A kamara a közösségvezetők választására és irányítására a munkaközösségek demokratikus jogainak csorbítása nélkül azóta is nagy súlyt fektet, és megfelelő tájékoztatásuk, a vezetésbe való szorosabb bevonásuk céljából a fontosabb elnökségi ülésekre a közösségvezetőket rendszeresen meghívja. Állandóan törekedett az új vezetőség a szocialista jellegű ügyvédi munka kialakítására, a kollektív szellem élesztésére. Ezt célozták egyrészt az ügyvédi etika tárgyában hozott határozatai, az ilyen témák sűrű szerepeltetése a kamarai szűkebb és tágabb megbeszéléseken, másrészt a helyettesítések, a társügyintézés szabályozása és előmozdítása, törekvés a jövedelemarányosításra, így elsőnek az országban a kirendelésben ellátott büntető védelem kamarai alapból való jövedelemkiegészítése. Ugyancsak a testületi szellemet hivatott ébren tartani a kamara állandó kapcsolata nyugdíjasaival, az azoknak nyújtott anyagi támogatás, a kis nyugdíjas ügyvédek önkéntes egyéni segélyezése, amelybe a kamara szinte teljes tagsága a budapesti kamara felhívására lelkesen belekapcsolódott, valamint a nyugdíjas kamarai tagok bevonása esetenként az ellenőrzési munkába, meghívása a kamarai rendezvényekre. A Kamara vezetőségének törekvése volt egyrészt a jogpolitikai elveknek megfelelően a jogkereső közönség részére a jogi tanácsadás és felvilágosítás minél szélesebb körben történő biztosítása, másrészt az ügyvédi munkaterületek távlatokra történő biztosítása. E kettős törekvés révén jött létre a kamara ügyeleti hálózata. Abból az elvből kiindulva, hogy az ügyvéd nem várhatja meg, míg megkeresik, hanem biztosítania kell minél szélesebb rétegek számára a minél könnyebben igénybe vehető ügyvédi tanácsadás lehetőségét, másrészt azon törekvéstől is indíttatva, hogy a közönség ne kényszerüljön zugirásztól, más területen dolgozó jogásztól esetleg nem szakszerű felvilágosítást kérni, a kamara vezetősége a járási székhelyektől távolabb eső községekben is biztosítani kívánta az ügyvédi fogadónapokat. Az ügyeleti rendszer kiépítésénél a kamarának elve volt, hogy: a) a tanácsi szervekkel szorosan összeműködve dolgozzék, aminek eredményeként szinte minden ügyelet a tanács vb hivatalos helyiségeiben működik, b) az ügyelet a munkaközösség szerve, tehát az ügyeletre járó ügyvéd nem sajátíthatja ki a területet, és társai munkáját és ügyeit is köteles ellátni, viszont az ügyelet költségeit a munkaközösségi rezsi terhére kell és lehet biztosítani, c) a jogkereső közönség folyamatos ellátása érdekében az ügyeletet mindig ugyanazon időpontban, helyen, ugyanaz az ügyvéd lássa 73