Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)
Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében
el, akinek helyettesítését más ügyekben ennek érdekében a munkaközösség többi tagja oldja meg. A Kamara nem minden ellenállás nélkül (a tagság részéről) először a sárbogárdi járásban létesített három ügyeletet és ezek tapasztalatai alapján futtatta fel fokozatosan ügyeleti hálózatát, úgy, hogy 1966-tól máig összesen 39 községben valósult az már meg. A jogkereső közönség, e hálózat fő nyertese, szívesen fogadta az új intézményt, de szívesen fogadták és az első példák nyomán új meg új községekben kérték azt a tanácsi szervek is, akiknek az ügyeletet tartó ügyvéd saj át ügyeikben is segítségére van, és a tanácsot kérőknek adott, többnyire ingyenes felvilágosításaival munkatehertől is mentesíti azokat. A zugirászat elleni harcnak is hatásos fegyvere volt az ügyeleti hálózat. Ma már az ügyvédek is felismerték, hogy az ügyvédi jövedelmekre is kedvezően hat ez az ügyeleti hálózat, és nem esik kárára a központi iroda munkájának sem ott, ahol a munkaközösség megfelelő szellemben dolgozik össze egymás ügyfeleinek kiszolgálására. Igen jelentős ez az ügyeleti hálózat az ügyvéd jogi felvilágosító, jogi propagandatevékenysége szempontjából, mert számos olyan üggyel kerül szembe, amelyekkel irodájában nem keresnék fel, s olyan személyekkel is, akik az utazást a járási székhelyre nem vállalnák. Meg kell emlékeznünk a kamara fejlődése során arról az eseményről, mikor 1969-ben a Kamara önálló MSZMP alapszervezete létrejött. Ez az egész megye területén működő párttag ügyvédeket tömörítette soraiban. Ezzel egyrészt a kamara életében a pártalapszervezet hangsúlyosabb szerepet kapott, titkára a kamara elnökségének is hivatalból tagja, másrészt az ügyvédek pártmunkája hangsúllyal az ügyvédség sajátos problémáira irányulhatott, aminek ismét az egész megyei ügyvédség hasznát látja. A kamara taglétszáma az új kezdeti 39-ről máig mintegy ennek másfélszeresére növekedett. Szép számmal vonnak benne fiatal, saját jelöltekből nevelt ügyvédek, de ugyancsak számos jogászt vett fel más területről soraiba. Míg 1961-ben egy vidéki munkaközösségi hely betöltésével kapcsolatban még az volt a nézet, hogy a járási ügyvédi munkára nő nem alkalmas, ma a kamarában már számos ügyvédnő van, köztük elnökségi tag, munkaközösségvezető is, és igen jól megállják helyüket. A megnövekedett létszám testületi szellemének ébren tartására, gondolkodásának alakítására, megfelelő tájékoztatására a vezetőség különböző módszerekkel törekszik. Megünnepli a kamara a jelentősebb évfordulókat, díszgyűlésekkel emlékezik meg a történelem nagy eseményeiről, s iparkodik ennek során a munkában élenjáró ügyvédekről is megemlékezni. Ugyanígy megemlékezik a város vagy az ügyvédség évfordulóiról is. A kamara buzdítja és támogatja tagságát az országos ügyvédi és jogászmegmozdulásokon való részvételre. Állandóan a legkülönbözőbb módokon, így a vezetőség tagjainak helyi beszámolóival, kibővített elnökségi üléseken tájékoztatja tagjait az ügyvédi élet eseményeiről, az Országos Ügyvédi Tanács döntéseiről és működéséről. E tájékoztatás eszközeként jelent meg egy időben a Kamarai Híradó. 74
