Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

zették helyette az ügyvédi meghallgatás intézményét. Az új egyetemi oktatásból kikerülő jogászok azonban egyre nagyobb számmal jelentkeztek a pályára, és már 1959-ben mód nyílott az ügyvédi jogtanácsosi vizsga új rendszerű bevezetésére.212 Közben az 1956. évi ellenforradalmat követően sor került az ügyvédség sorainak újrarendezésére. Sokan, akik a személyi kultusz éveiben elvesztették kamarai tagságukat, visszanyerték azt, viszont másrészről sokan kikerültek a kamarák soraiból, akiknek helytállása nem bizonyult megfelelőnek. Az így átszűrt és megújult ügyvédség most már döntően munkaközösségi keretekben működve a szocialista magyar igazságszolgáltatás elismert szerve lett. Ezt a fejlődési folyamatot mintegy lezárta és a további átalakulás útját jelölte ki az 1962. augusztusában tartott első országos ügyvédkongreszszus.213 Az első országos ügyvédkongresszuson összegyűlt magyar ügyvédség már az új szocialista ügyvédi rendtartás, az 1958. évi 12. tvr. alapján működött. Tagjai között az ügyvédség haladó hagyományait képviselő idősebb kartársak mellett nagy számban voltak olyan fiatalok, akik a népi demokrácia egyetemeiről kerültek jogászi pályára. Nagyrészt munkaközösségekben, tehát szocialista típusú szervezetben fejtették ki működésüket.214 A vázolt átalakulás a székesfehérvári ügyvédség körében is végbement. Az 1850/1946. ME sz. rendelet alapján Eisenbarth Ferenc elnökhelyettes és Jámbor Zsigmond kamarai titkár meghívására 19 ügyvéd tette le 1946. március 6-án az új ügyvédi esküt a székesfehérvári törvényszék elnöki irodájában.215 Székesfehérvárott és Fejér megyében is megkezdődött az új küzdelme a régivel, ami, mint fentebb már említettük, a kamara megszüntetését és előbb a Pest megyei, majd a Budapesti Ügyvédi Kamarába való beolvasztását vonta maga után. A helyi irányítás a helyi bizottság feladata lett. A megyei ügyvédség néhány küzdelmes év után felismerte a szocialista típusú szervezeti átalakulás szükségességét. 1952-ben a székesfehérvári ügyvédek már egyhangúlag úgy nyilatkoztak, hogy munkaközösséget kívánnak alakítani, és három munkaközösség felállítására kértek jóváhagyást. Ebben nyilván szerepet játszottak azok az előnyök is, amelyekben ekkor a kormányzat adózás és ügyellátás szempontjából a munkaközösségeket részesítette.216 A felügyeleti szervek ekkor egy munkaközösség alakítását hagyták jóvá, amely később a székesfehérvári 1. sz. Munkaközösségként működött és 1972-ben a székesfehérvári millenáris ünnepségek során 20 éves fennállását ünnepelhette. Hozzá tartoztak kirendeltség formájában a sárbogárdi és dunaújvárosi ügyvédek. Röviddel utóbb megalakult a második székesfehérvári munkaközösség is, s keretében működtek a móri, bicskei és enyingi ügyvédek. Adonyban önálló munkaközösség alakult 1953-ban, majd 1955-ben Székesfehérvárott még egy harmadik, amely azonban csak néhány évig állt fenn. A formai keret azonban önmagában nem változtatta meg az ügyvédség tudatát minden jóindulatú törekvés ellenére sem, és azok a nehézségek, amelyek a szocialista típusú ügyvédség kialakulása során 70