Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

jelentkeztek, Fejér megyében sem maradtak el. Az 1957—58. évi fe­lülvizsgálatok itt is változtattak a kar összetételén, noha számszerű kihatásuk alacsonyabb volt az országos átlagnál. Mindenesetre az ezt követő konszolidáció, a törvényesség helyreállítása és stabilizálása oda hatottak, hogy Fejér megyében is megteremtődött a lehetősége a helyi ügyvédi önkormányzat visszaállításának. Ez már nem a régi keretben, Fejér és Veszprém megyék területén közös szervvel, hanem megyénként önállóan történt. 1959. február 8-án ült össze másodízben a székesfehérvári ügyvéd­ség kamarai alakuló közgyűlésre, Szüts Gedeon korelnök elnökletével, hogy vezetőségét megválassza. Az új vezetőség még ez évben két ka­marai közgyűlést tartott, hogy a költségvetést megállapítsa, s a helyi önkormányzat legfontosabb feladatai, az ellenőrzés, az oktatás és to­vábbképzés és az ügyvédek szociális helyzetének javítása vonatkozá­sában a tagság véleményét kikérje. Nem volt könnyű az új kamarai vezetőség helyzete. Az ügyvédi munkaközösségek elhelyezése, munkakörülményei az egész megyében rendkívül rosszak voltak. A kamarának ekkor még nem is állottak rendelkezésére a fejlesztéshez anyagi alapok, mert a tartalékokat döntő részben a munkaközösségek kezelték és használták fel. A mun­kaközösségek távol állottak attól, hogy ténylegesen közösségek legye­nek, ebben az irányban a távoli budapesti irányítás az elmúlt évek­ben inkább csak formai hatást gyakorolhatott. Az ügyvédi pálya az előző évtizedben nem számított vonzónak, így kevés volt a kamará­ban a fiatal ügyvéd. Az új kamara első öt éve e problémákkal szembeni küzdelem jegyé­ben folyt le. Ezekben az években egyúttal új feladattal került szem­be az egész ország, így Fejér megye ügyvédsége is, ez az újonnan szerveződő és lendületnek induló termelőszövetkezeti mozgalommal kapcsolatban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek jogi képviseleté­nek ellátása volt. A tsz-ek anyagi helyzete nem engedte meg, hogy a képviseletért jelentős munkadíjat fizessenek, ugyanakkor éppen az alakulási időszakban igen sok munkát tudtak volna adni a belső szer­vezet kialakításával kapcsolatban jogász szakembereknek. Az ügyvédség felismerte, hogy a termelőszövetkezeti mozgalom megerősítése elsőrendű politikai és gazdasági feladat. Megyénk ügy­védi vezetői azonnal magukévá tették ezt, és irányt vettek arra, hogy a maguk vonalán a termelőszövetkezetek érdekében mindent megte­gyenek. 1960—1963 között a kamarai közgyűlések napirendjén ki­emelt helyen szerepeltek mindazon kérdések, amelyek a termelőszö­vetkezeti képviselet megfelelő ellátásával függtek össze. A közgyű­léseken jelen voltak a termelőszövetkezetek felügyeleti szerveinek képviselői is, hogy a maguk részéről elmondhassák, mit várnak az ügyvédektől. A felszólalások igazolják, hogy a kamarai tagok döntő többsége egyetértett a kérdés nagy horderejével, mint a soron követ­kező központi politikai, gazdasági probléma megoldásának fontossá­gával, és értékes munkaterületet látott a termelőszövetkezeti képvise­letben, amelyet meg akartak hódítani és meg akartak tartani. Akadt a Kamarában ellenzéke is ennék a munkának, noha jelenték­telen kisebbségben. A feladat terhes és sokrétű volt, új joganyag el­71

Next

/
Thumbnails
Contents