Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

tás szerint az egész igazságszolgáltatással, de főleg az ügyvédekkel szemben ellenszenvvel viseltetik. A jogi nyelv ismeretlen számukra. „Nem bíznak a bíróságok igazságosságában ott, ahol a társadalom egy része a neki ismeretlen másik fél felett törvényt ül. A kisember fél a pertől, inkább elnyeli a nyilvánvaló jogtalanságot, mintsem ügyvédhez menjen. Mit is tehetne egy jogrendszerben, amelyet a gazdaságilag erősebbek fegyverként használnak ki a gyengébbek ellen?" „Vannak azért ügyvédek, egyre többen, akik az igazságszolgálta­tás igazságtalansága ellen fellépnek. Tudják minden városban, hova fordulhat a szegény ember, ki védi a baloldaliakat." „Voltaképp csodálatos, hogy az ügyvédek lelkiismerete kapitalista viszonyok között még nem tompult el,... hogy hajlandók gazdagok mellett szegény csórókat is védeni.. . Ám nem elég az erkölcsi nor­ma és a szabályzat támasztéka: a szabad ügyvédnek szabaddá kel­lene lennie, hogy csak a jogos ügy védője lehessen, tekintet nélkül arra, hogy ki fizet." Kapitalista viszonyok között erre nincs megoldás. A szabad gaz­dasági versennyel megindult folyamat az ügyvédség vonatkozásá­ban ide vezetett a tőkés világban, saját megfogalmazásuk szerint is! A magyar ügyvédség számára nem ez a zsákutca, hanem a szocia­lista fejlődés útja nyílt meg a felszabadulással, illetve az 1949-es fordulat évével. A megindult átalakulás következtében lehetőség nyílt az ügyvédség önkormányzatának fokozatos visszaállítására. Az 1948. évi XXIX. törvény az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságiá­nak hatáskörébe utalta az ügyvédek fegyelmi fellebbezési ügyeit, a 177 800/1950. IM sz. rendelet az ÜKOB kebelében alakította meg az ügyvédi vizsgabizottságot. 1952-ben azután egészen újjászervezték az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságát és irányító hatáskört biz­tosítottak részére az ügyvédség szervezete és munkája tekintetében. Az ÜKOB alkotta meg az 1952. évi munkaközösségi szabályzatot, 1955-ben az ügyvédi munkaközösségi kirendeltségek szabályzatát, vezette be 1952-ben a magánügyvédek ellenőrzését és alkotta meg 1955-ben a magánügyvédi működési szabályzatot. A 23/1955. MT sz. rendelet szüntette meg a vállalati jogászok ügyvédi kamarai tagságát és ennek megfelelően a magánirodát fenntartó és az ügyvédi munkaközösségekbe tömörült ügyvédek ma­radtak az ügyvédi szervezet tagjai. Ezek között egyre nagyobb túl­súlyba jutottak a munkaközösségi tagok, és nyilván ezzel párhuza­mos, hogy 1952-ben a miskolci, 1955-ben a szolnoki, 1957-ben to­vábbi hat, majd 1958-ban a székesfehérvári Kamara is újjáalakult és működni kezdett.211 A fejlődésnek megfelelően az a kérdés, hogy az ügyvédségnek a szocialista állam jogszolgáltatásában is helye van, kedvezően dőlt el. Az irodalomban előtérbe kerültek azok a kérdések, amelyek az új ügyvédség társadalmi helyzetével, tartalmával, szerepével, és az ügyvédi munka kérdéseivel foglalkoznak. A haladó és a népi szár­mazású jogászok könnyebb bekerülését az ügyvédek sorába szolgál­ta az, hogy az egységes ügyvédi-bírói vizsga helyett 1950-ben be­vezették az ügyvédi vizsgát, majd ezt 1955-ben eltörölték, és beve­69

Next

/
Thumbnails
Contents