Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

A Lengyel Népköztársaság ügyvédsége szervezetéről szóló törvény szerint az ügyvédek munkaközösségben vagy társadalmi jogi segít­séget nyújtó irodában működnek (3. §). Az utóbbiak közületek és szervek mellett működnek, és az ügyvédet munkaszerződés alapján foglalkoztatják (5. §). Az ügyvédi munkaközösség jogi személy (10. §). Tagjai felvétele felől taggyűlési határozattal dönt (19. §). Vezetőjét a tagság által állított két jelölt közül a vajdasági ügyvédi kamara el­nöksége nevezi ki (24. §). A lengyel ügyvéd a bíróhoz és ügyészhez hasonló védelmet élvez (8. §). Működési helyén, de legalábbis a Ka­mara területén kell laknia (73. §). Érdekes, hogy nem lehet ügyvéd Lengyelországban, akinek házastársa bíró vagy ügyész (71. §), és nem folytathat gyakorlatot olyan területen, ahol rokona bíró vagy ügyész (72. §). Az ügyvédi titoktartást a törvény fenntartás nélkül védi és biztosítja (7. §). Az ügyvédnek minimális biztosított jövedelme (34. §) és évi 30 nap fizetett szabadsága van (76. §). Lehet bejelentett mel­lékjövedelme nem ügyvédi tevékenységből is (35. §/a)2<Jt Romániában az ügyvédség területi szerve, a megyei kollégium a jogi személy, ennek tagjai a munkaközösségekben tevékenykedő ügyvédek, olyannyira, hogy pl. a munkaközösségi alkalmazottakat is a kollégium veszi fel. Ügyvéd az lehet, aki egyetemi diplomát szer­zett, két év gyakorlata van és ügyvédi vizsgát tett. Ezt követően is a felsőbb bíróságok elé csak fokozatosan, bizonyos gyakorlat eltelte után léphet képviselőként. Az ügyvédi titoktartás alól a román tör­vény kiveszi az állambiztonságot veszélyeztető eseteket. Az ügyvéd­nek Romániában is jár a fizetett szabadság. Érdekes, hogy a román törvény az ügyvédi munkaközösség nyilvántartását olyan okmány­nak tekinti, amelynek alapján a költségekre közvetlen közjegyzői végrehajtást engedélyez. Az ingyenes kirendelések díját a bíróság a vesztesre terheli, vagy külön igazságügy-minisztériumi alapból fe­dezi.206 A Német Demokratikus Köztársaságban az ügyvédség ugyancsak a munkaközösségekben találta meg azt a formát, amely a szocialista működés felé vezet. 1953-tól léteznek a munkaközösségek, ma már a német demokratikus ügyvédség döntő része ezekben működik. Ügyeik mintegy 15%-a vállalati érdekképviselet, a többi a magán­felek megbízása.20' Bulgáriában is hasonló a helyzet. A fejlődés útja a felszabadulás után előbb az ügyvédi tevékenység bizonyos korlátozása, majd fo­kozatos kiterjesztése felé haladt. Pl. a büntetővédelem először csak a bírósági szakaszban, később a iratismertetés nyomozati mozzanatától volt lehetséges, illetve kötelező, az irány itt is a teljes nyomozati szakra való kiterjesztés.20* Láthatjuk, hogy a szocialista ügyvédség szervezetét, célkitűzéseit, munkáját illetően annak formai részében nagyon sok rokon vonást hordoz a kapitalista és azt megelőző társadalmak ügyvédségével, amint a jogrendszerek formai elemeiben is sok a hasonlóság. Azon­ban mindezek a hasonlóságok, a szocialista országok rendszerei közt gyakran történelmi hagyományok szerint kialakult különbségek el­lenére sem szabad szem elől téveszteni a döntő különbséget: a szo­cialista ügyvéd megvalósítja azt, amire az elmúlt korokban általá­67

Next

/
Thumbnails
Contents