Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

azokról a hozzájuk forduló jogkereső közönséget is. Az ügyvédség azonban a rá háruló többlet munkaterhen túl azért is szembefordult a rendeletek növekvő tömegével, mert többségében legalábbis liberális polgári beállítottságú volt, és aggodalommal szemlélte az abszolutisztikus, törvényességet figyelembe nem vevő kormányzati irány felülkeirekedését. Az ügyvédi kar e beállítottsága a kormányzó körök előtt ismeretes volt, és ezért például az 1939. évi választások előtt kifejezetten megnyilvánult olyan törekvés, hogy ügyvédek lehetőleg ne jussanak a parlamentbe. A kormánysajtó szívesen közölt egyes ügyvédek botlásával kapcsolatban általános ügyvédellenes tendenciájú sajtóközleményeket. Sőt elhangzottak ügyvédellenes megnyilatkozások a kormány tagjai részéről is. (Az 1939. évi választási harcban Teleki Mihály földművelésügyi miniszter támadta élesen a kisgazdapárti ügyvédképviselőket, a támadását utóbb Teleki Pál utasítására vonta vissza.) A Budapesti Kamara főtitkárának 1939-ben a kamarai jelentéshez írt bevezetője hangsúlyozta, hogy az ügyvédség részvétele a politikai életben, mint egyrészt független, másrészt az állam és jogtudományban jártas rétegé, az alkotmányosság és szabadság biztosításához hozzájárulhat. Így az ügyvédekkel szemben megnyilvánuló tendencia az ország politikai életének csak kárára lehet. Ismeretes, hogy Fejér megyében a polgári ellenzék legkiválóbb vezetői ugyancsak az ügyvédség köréből kerültek ki. A kamara több éven keresztül elnöki tisztségét betöltő Kaltenecker Viktor (III. 4. 73.) egyike volt a város legbefolyásosabb politikusainak. A polgári radikális ellenzéket tömörítő városi párt szervezője és vezetője, Holly Géza 1939-ig a kamara titkára volt (III. 4., 65.). A város gazdálkodására és pénzügyeire komoly befolyást gyakorló ugyancsak ellenzéki beállítottságú közéleti személyiségek között szerepelt Neuhauser Imre ügyvéd (III. 4., 138.). Rajtuk kívül felsorolhatnék még a Fejér megyei ügyvédség jelentős részét, amely a kormány németbarát politikáját aggodalommal szemlélte, és azzal szembehelyezkedett.187 A rendeleti jogalkotás ellen tiltakozó ügyvédi megnyilvánulások sorából ismét a Budapesti Kamara főtitkári jelentését emeljük ki, amely többek közt a következőket mondja: „Kétségtelen, hogy a törvényhozás közvetlen elbírálása alól számos, jelentőségénél fogva annak nyilvánossága elé tartozó jogterület vonatott el. Meggyőződésünk, hogy ennek nincs törvényes alapja és a jogszabály-alkotásnak... egyes minisztériumokba való eltolódása az alkotmányos szellem és a parlamenti elvek helyes érvényesülésének gyengülését jelenti. Ennek révén a bürokrácia mint komoly hatalmi tényező jelentkezik... A rendeletek növekvő tömegében komoly megfontolás tárgyává kell tennünk azt, vajon a jogalkalmazásnak az az alapvető szabálya, hogy a törvény nem tudására senki sem hivatkozhat, egyáltalán fenntartható-e." A rendeletalkotás túltengése veszélyezteti a jogbiztonságot, a jogalkotás elsekélyesedéséhez vezet, és utat nyit idegenszerű szellemiség beszivárgására, midőn rendeleteinkben a német vagy más nyugati államok jogszabályait csaknem szolgai módon másolják le.188 A másik nagy megpróbáltatás, amellyel az ügyvédi karnak a két há60