Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

azokról a hozzájuk forduló jogkereső közönséget is. Az ügyvédség azonban a rá háruló többlet munkaterhen túl azért is szembefordult a rendeletek növekvő tömegével, mert többségében legalábbis libe­rális polgári beállítottságú volt, és aggodalommal szemlélte az ab­szolutisztikus, törvényességet figyelembe nem vevő kormányzati irány felülkeirekedését. Az ügyvédi kar e beállítottsága a kormányzó körök előtt ismeretes volt, és ezért például az 1939. évi választások előtt kifejezetten meg­nyilvánult olyan törekvés, hogy ügyvédek lehetőleg ne jussanak a parlamentbe. A kormánysajtó szívesen közölt egyes ügyvédek bot­lásával kapcsolatban általános ügyvédellenes tendenciájú sajtóköz­leményeket. Sőt elhangzottak ügyvédellenes megnyilatkozások a kor­mány tagjai részéről is. (Az 1939. évi választási harcban Teleki Mi­hály földművelésügyi miniszter támadta élesen a kisgazdapárti ügy­védképviselőket, a támadását utóbb Teleki Pál utasítására vonta vissza.) A Budapesti Kamara főtitkárának 1939-ben a kamarai jelentéshez írt bevezetője hangsúlyozta, hogy az ügyvédség részvétele a politikai életben, mint egyrészt független, másrészt az állam és jogtudomány­ban jártas rétegé, az alkotmányosság és szabadság biztosításához hozzájárulhat. Így az ügyvédekkel szemben megnyilvánuló tenden­cia az ország politikai életének csak kárára lehet. Ismeretes, hogy Fejér megyében a polgári ellenzék legkiválóbb vezetői ugyancsak az ügyvédség köréből kerültek ki. A kamara több éven keresztül elnöki tisztségét betöltő Kaltenecker Viktor (III. 4. 73.) egyike volt a város legbefolyásosabb politikusainak. A polgári radikális ellenzéket tömörítő városi párt szervezője és vezetője, Holly Géza 1939-ig a kamara titkára volt (III. 4., 65.). A város gazdálkodá­sára és pénzügyeire komoly befolyást gyakorló ugyancsak ellenzéki beállítottságú közéleti személyiségek között szerepelt Neuhauser Imre ügyvéd (III. 4., 138.). Rajtuk kívül felsorolhatnék még a Fejér megyei ügyvédség jelentős részét, amely a kormány németbarát politikáját aggodalommal szemlélte, és azzal szembehelyezkedett.187 A rendeleti jogalkotás ellen tiltakozó ügyvédi megnyilvánulások sorából ismét a Budapesti Kamara főtitkári jelentését emeljük ki, amely többek közt a következőket mondja: „Kétségtelen, hogy a törvényhozás közvetlen elbírálása alól számos, jelentőségénél fogva annak nyilvánossága elé tartozó jogterület vonatott el. Meggyőződé­sünk, hogy ennek nincs törvényes alapja és a jogszabály-alkotásnak... egyes minisztériumokba való eltolódása az alkotmányos szellem és a parlamenti elvek helyes érvényesülésének gyengülését jelenti. En­nek révén a bürokrácia mint komoly hatalmi tényező jelentkezik... A rendeletek növekvő tömegében komoly megfontolás tárgyává kell tennünk azt, vajon a jogalkalmazásnak az az alapvető szabálya, hogy a törvény nem tudására senki sem hivatkozhat, egyáltalán fenntart­ható-e." A rendeletalkotás túltengése veszélyezteti a jogbiztonságot, a jogalkotás elsekélyesedéséhez vezet, és utat nyit idegenszerű szel­lemiség beszivárgására, midőn rendeleteinkben a német vagy más nyugati államok jogszabályait csaknem szolgai módon másolják le.188 A másik nagy megpróbáltatás, amellyel az ügyvédi karnak a két há­60

Next

/
Thumbnails
Contents