Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

ború között meg kellett küzdenie, a faji megkülönböztető törvények és rendelkezések, az 1938. évi XV. tc. és az 1939. évi IV. tc. voltak, vala­mint az azok végrehajtására megjelent számos rendelet, az úgyne­vezett zsidótörvények. Elsősorban német mintára, a magyar kormány, hogy elterelje az ország belső nehézségeiről a figyelmet és hogy azo­kért bűnbakot keressen, a zsidóság közéleti szerepének és érvényesü­lésiének az ország lakosságában elfoglalt számarányához mért vissza­szorítása címén az ország polgári szabadságait és az egyén jogait messzemenően eltipró méltánytalan és igazságtalan rendeletek sorát hozta. Ezek a rendeletek az ügyvédi kart azért érintették különösen súlyosan, mert a törvények indokolását tartalmazó előadás szerint az ország ügyvédségének közel a fele e korlátozó rendeletek hatálya alá esett. Fejér megyében az országosnál valamivel jobb volt a helyzet, a 124 székesfehérvári és veszprémi ügyvédből 39-re vonatkoztak a korlátozó rendelkezések. A hivatkozott törvények előírták, hogy amíg a zsidó ügyvédek számaránya előbb 20%, majd 12% alá nem csökken, a kamarába zsidó ügyvédet felvenni nem lehet. Előírták, hogy a kamarai vezetők és választmány tagjai sorában nevezettek csupán ugyanilyen száza­lékban szerepelhetnek. A Budapesti Kamara már hivatkozott főtitkári jelentése mindjárt a törvény megjelenését követően, a jogegyenlőség elleni lépéssel kapcsolatos észrevételezési kötelezettségének hangot adva, ha mér­téktartóan is, de több szempontból szót emelt a megkülönböztetések ellen. Felhívta az igazságügy-minisztert, hogy a törvény szigorát a végrehajtás során méltányos alkalmazással enyhítse, ne' helyezkedjék végrehajtási rendeletekben a törvénynél szigorúbb megoldásokra. Hangsúlyozta a jelentés, hogy e törvények még a törvény által ked­vezményezni kívánt társadalmi többség körében is számtalan eset­ben megütközést és tiltakozást váltottak ki. Hivatkozott arra, hogy a társadalmi és gazdasági élet a következményeket megrázkódás nél­kül nem fogja elviselhetni, és hangsúlyozta, hogy az ügyvédi kamara a törvényt a maga kebelében megértő emberiességgel és kartársi méltányossággal kívánja végrehajtani. A Székesfehérvári Kamara kebelében is ezt a méltányosságra tö­rekvést tapasztalhatjuk a törvények végrehajtásában. Az érintett ügyvédek a kamarai vezetésből ugyan kiváltak, de működésüket kar­társaik általában segítették. Mikor például Bajor László helyettes ügyvéd származása miatt nem maradhatott addigi alkalmaztatásá­ban, őt Miklós Géza azonnal alkalmazta, és alkalmazását fenntar­totta annak ellenére is, hogy emiatt több felől támadták. Amikor a háború évei alatt a megkülönböztető jogszabályok egyre nagyobb terhet jelentettek, majd 1944-ben a németek bevonulása után a zsidó ügyvédek működése lehetetlenné vált, a kamara tag­jainak döntő többsége anyagilag, irodájuk vitelében, az érdekükben és képviseletükben támogatta őket és kiállt mellettük.189 Sajnos, ez sem menthette meg a Fejér megyei zsidó ügyvédek nagy többségét az elhurcolástól, amelyből alig került közülük vissza valaki. (Lásd ezzel kapcsolatban egyes székesfehérvári ügyvédek életrajzi adatait.) , , 61

Next

/
Thumbnails
Contents