Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

ború között meg kellett küzdenie, a faji megkülönböztető törvények és rendelkezések, az 1938. évi XV. tc. és az 1939. évi IV. tc. voltak, valamint az azok végrehajtására megjelent számos rendelet, az úgynevezett zsidótörvények. Elsősorban német mintára, a magyar kormány, hogy elterelje az ország belső nehézségeiről a figyelmet és hogy azokért bűnbakot keressen, a zsidóság közéleti szerepének és érvényesülésiének az ország lakosságában elfoglalt számarányához mért visszaszorítása címén az ország polgári szabadságait és az egyén jogait messzemenően eltipró méltánytalan és igazságtalan rendeletek sorát hozta. Ezek a rendeletek az ügyvédi kart azért érintették különösen súlyosan, mert a törvények indokolását tartalmazó előadás szerint az ország ügyvédségének közel a fele e korlátozó rendeletek hatálya alá esett. Fejér megyében az országosnál valamivel jobb volt a helyzet, a 124 székesfehérvári és veszprémi ügyvédből 39-re vonatkoztak a korlátozó rendelkezések. A hivatkozott törvények előírták, hogy amíg a zsidó ügyvédek számaránya előbb 20%, majd 12% alá nem csökken, a kamarába zsidó ügyvédet felvenni nem lehet. Előírták, hogy a kamarai vezetők és választmány tagjai sorában nevezettek csupán ugyanilyen százalékban szerepelhetnek. A Budapesti Kamara már hivatkozott főtitkári jelentése mindjárt a törvény megjelenését követően, a jogegyenlőség elleni lépéssel kapcsolatos észrevételezési kötelezettségének hangot adva, ha mértéktartóan is, de több szempontból szót emelt a megkülönböztetések ellen. Felhívta az igazságügy-minisztert, hogy a törvény szigorát a végrehajtás során méltányos alkalmazással enyhítse, ne' helyezkedjék végrehajtási rendeletekben a törvénynél szigorúbb megoldásokra. Hangsúlyozta a jelentés, hogy e törvények még a törvény által kedvezményezni kívánt társadalmi többség körében is számtalan esetben megütközést és tiltakozást váltottak ki. Hivatkozott arra, hogy a társadalmi és gazdasági élet a következményeket megrázkódás nélkül nem fogja elviselhetni, és hangsúlyozta, hogy az ügyvédi kamara a törvényt a maga kebelében megértő emberiességgel és kartársi méltányossággal kívánja végrehajtani. A Székesfehérvári Kamara kebelében is ezt a méltányosságra törekvést tapasztalhatjuk a törvények végrehajtásában. Az érintett ügyvédek a kamarai vezetésből ugyan kiváltak, de működésüket kartársaik általában segítették. Mikor például Bajor László helyettes ügyvéd származása miatt nem maradhatott addigi alkalmaztatásában, őt Miklós Géza azonnal alkalmazta, és alkalmazását fenntartotta annak ellenére is, hogy emiatt több felől támadták. Amikor a háború évei alatt a megkülönböztető jogszabályok egyre nagyobb terhet jelentettek, majd 1944-ben a németek bevonulása után a zsidó ügyvédek működése lehetetlenné vált, a kamara tagjainak döntő többsége anyagilag, irodájuk vitelében, az érdekükben és képviseletükben támogatta őket és kiállt mellettük.189 Sajnos, ez sem menthette meg a Fejér megyei zsidó ügyvédek nagy többségét az elhurcolástól, amelyből alig került közülük vissza valaki. (Lásd ezzel kapcsolatban egyes székesfehérvári ügyvédek életrajzi adatait.) , , 61