Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

évtized a magyar ügyvédséget egykorú szerzők szerint katasztrofális helyzetbe juttatta.11* E helyzet orvoslását iparkodott részben elérni az 1937. évi IV. tc. az ügyvédi rendtartás tárgyában. Ez az 1874. évi rendtartással szemben bizonyos korlátozásokat tartalmaz az ügyvédi működés vonatkozásában. Az ügyvédi kamara intézményét fenntartja, sőt tovább fejleszti, az önkormányzatban való részvételt azonban legalább tíz évre terjedő önálló ügyvédi gyakorlathoz, vagy közszolgálati működéshez köti. Ez az ugyancsak igényelt feddhetetlenséggel együtt nyilván azt célozta, hogy a kamarák vezetésében elsősorban a rendszer szempontjából megbízható ügyvédek szerepelhessenek. A rendtartás azokon a törvényszéki székhelyeken, amelyeken ügyvédi kamara nem működött, létrehozta a helyi bizottság intézményét. Ilyen a székesfehérvári ügyvédi kamara területén Veszprémben működött, majd a második világháború után, amikor a Székesfehérvári Kamara önállósága átmenetileg megszűnt, helyi bizottságban működött a székesfehérvári kamara jelenlegi területe ügyvédségének vezetősége is. Ez a rendtartás hozta létre az Ügyvédi Kamarák Országos Bizottságát, amely az ügyvédi önkormányzat csúcsszervének szerepét volt hivatott betölteni. Hatáskörébe utalta a rendtartás másodfokon az ügyvédi névjegyzékbe történő felvétel, törlés, korlátozás kérdéseit, az ügyvédi díjszabás megállapítását, továbbá az igazságszolgáltatásra vonatkozó kérdésekben az ügyvédség véleményének megfelelő súllyal történő képviseletét. Az önkormányzat feletti minisztériumi főfelügyeleti jogot a rendtartás messzemenően növelte. A rendtartás miniszteri indokolása szerint ez öt fokozatban valósul meg: a) a kamarák kötelesek a minisztériumnak működésükről jelentést tenni (40. §); b) költségvetés és zárszámadás érvényességéhez minisztériumi jóváhagyás szükséges (41. §); c) a költségvetés hiánya, vagy nem költségvetésszerű gazdálkodás esetén a kamarába miniszteri megbízott küldhető ki (42. §); d) az igazságügy-miniszter hivatalból megsemmisítheti az ügyvédi kamara határozatát, ha az jogszabályba ütközik, vagy az önkormányzatnak az ország nemzeti jellegével összhangban álló békés működését veszélyeztetné (43. §); e) a miniszter jogosult az önkormányzat működését fel is függeszteni (43. §). A két világháború közötti politikai eszmevilág fejeződik ki az ügyvédi rendtartás indokolásában, amikor a főfelügyeleti jog gyakorlását magyarázva a következőket mondja: „Nem szorul bővebb indokolásra, hogy az önkormányzat működése nem lehet békés, ha figyelmen kívül hagyja a magyar állam ezeresztendős története alatt az egyéni és közületi élet minden vonatkozását átható nemzeti eszme és keresztény erkölcsi felfogás követelményeit.. . Annak, hogy az ügyvédi működésnek és az ügyvédség testületi szervezetének az ország jellegét meghatározó és fenntartó nemzeti erők áramlásának lendületébe állítása nem csupán eszmei értékű, minden gyakorlati hivatást nélkülöző céltalan szemlélődés, hanem a magyar nemzeti 57