Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

tett ismételni, de az eddigiekkel ellentétben többször is.1'6 E jogszabály végrehajtására a törvény mintegy ötévi átmeneti időt engedett, közben azonban háborús szükségrendeletekkel felfüggesztették, majd 1925-ben egészen eltörölték. Célját így nem tölthette be.177 Az ügyvédi pálya túlzsúfoltságából adódó nehézségek mellett mutatkozni kezdtek azok a problémák is, amelyek az ügyvéd öregsége, balesete, valamint az ügyvéd-özvegyek sorsával kapcsolatos bizonytalanság folytán keletkeztek. Az 1867-ben Pesten megalakult Ügyvédegylet, a későbbi Ügyvédszövetség kezdettől programjára tűzte, hogy ezeken a kérdéseken segítsen. Törekvései az Országos Ügyvédi Gyám és Nyugdíjpénztár 1908-ban történt megalakításával értek el sikert. Ez az ügyvédi gyám- és nyugdíjpénztár a kamarák létesítménye volt. Az ügyvédek hozzájárulását az ügyvédi kamarák fedezték, és csak másodlagos eszközökkel biztosítottak, hogy az ügyvédek a kamaráiknak a befizetéseket megtérítsék.178 Az ügyvédi hivatástudat fokozása érdekében a kamarák, de az ügyvédség egyes, az ügyvédközéletben szerepet játszó tagjai is iparkodtak minél többet megtenni. Az első, 1884-ben tartott ügyvédgyűlés után a Budapesten sorozatosan tartott ügyvéd- és jogászgyűlések témáján állandóan szerepeltek ilyen kérdések. Teller Miksa 1908ban írott tanulmányában veti fel annak szükségességét, hogy az ügyvédek népirodákat létesítsenek kifejezetten a szegénysorsú érdeklődők jogi tanáccsal való ellátására.179 Az ügyvédek társadalmi szerepe, politikai szereplése és az ennek alapján róluk alkotott társadalmi felfogás bizonyos kettősséget mutat. Az ügyvéd hivatásánál fogva az ügyfél képviselője, törvényadta jogainak érvényesítője. A törvény viszont a mindenkori uralkodó osztály akaratának kifejezője, a gazdasági tények politikai érvényesülésének formája. Az ügyvéd tehát a kapitalista társadalomban természetszerűleg a tőkések egymással szembeni, illetve a tőkésosztálynak a kizsákmányoltakkal szembeni igényeit érvényesíti döntően, hiszen ezek az igények azok, amelyeket az államhatalom a bíróságok útján érvényesíteni és védenei kíván. A kizsákmányolt osztályok felé ezért az ügyvéd általában és elsősorban úgy jelent meg, mint a tőke érdekeinek kiszolgálója és védelmezője, annak ellenére, hogy az ügyvéd a törvényadta lehetőségek és a törvény által védett jogok képviselője volt. Ezen az általános szemléleten keveset módosított az, hogy az ügyvédek, akár mint bűnügyi védők, akár mint a szegényebb osztályok polgári jogainak védői, a szegénysorsúak kirendelt képviselői, az elnyomottak érdekeit, polgári jogait is adott esetben lelkiismeretesen igyekeztek érvényre juttatni. Az ügyvédi kar egésze mindig tudatában volt annak, amit a régi ügyvédi eskük részletesen meg is fogalmaztak, hogy vagyonra, állásra, előnyre tekintet nélkül kötelessége érvényesíteni mindenki jogos követelését.180 Az ügyvédek képzettségüknél, továbbá bizonyos függetlenségüknél fogva élénk részt vállaltak a politikai életben. Ennek során nem csak a kormányzó polgári pártokban, hanem szép számmal a társadalmi változásokat és reformokat követelők sorában, a leghaladóbb és legbaloldalibb pártokban is találkozunk velük. A világháború 55