Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)
Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében
tokban vezető szerepet játszottak. így Dietrich Szilárd a szabadelvű párt helyi elnöke volt (III. 4, 28.). Holly Géza (4. 65.), Krausz Zsigmond (4. 103.) és Csöppentzky Mihály (4. 25.) ügyvédek voltak a 48as párt helyi vezetői. Ők szervezték éveken keresztül az ellenzéki pártokat és az első világháború előtt a városi vezetőség irányításában is komoly szerepük volt. A „városi párt" néven emlegetett politikai tömörülést is ők hozták létre. Nagy Ignác az 1880-as években a Függetlenségi Kör egyik vezetője (III. 4., 130.) volt. A szociáldemokrata pártnak volt egyik legjelentősebb vezetője Steiner Jákó ügyvéd (III. 4., 168). Ügyvédpolitikai vonalon is működött, felszólalásait az országos ügyvédegylet naplóiban is olvashatjuk. Székesfehérvárott a szociáldemokraták eszmei irányításában főszerepet vitt. Az első világháború idején a szociáldemokrata mozgalom eszmei irányításában vezető szerepe volt. Társa volt ebben Katona Nándor (III. 5. 54.), aki később ugyancsak szerepet játszott mind a polgári demokratikus forradalomban, mind az első magyar proletárdiktatúra hatalomra kerülésekor.173 Egyre-másra találkozunk ügyvédekkel a társadalmi megmozdulások során is. Mikor 1900-ban Vörösmarty Mihály születésének 100. évfordulójára ünnepséget rendeztek, a rendező bizottság elnöke Vértessy József ügyvéd volt (III. 3. 29.). 1907-ben a Székesfehérvári Ipartestület 20 éves fennállása alkalmából tartott díszközgyűlésen Nagy Ignác (4. 130.), Saára Gyula (4. 157.), Csöppentzky Mihály (4. 25.) és Kisteleki Károly (4. 85.) vittek az ügyvédek közül szerepet. 1909-ben a 48-as honvédek emlékét megörökítendő Emlékmű Bizottságának Csöppentzky Mihály volt az elnöke. Megemlíthetjük, hogy a Móri Hírlapot Kovács Endre ügyvéd alapította (4. 93.), a Székesfehérvár és Vidéke lapnak pedig éveken át Steiner Jákó volt a felelős szerkesztője. Ebben a politikailag erősen polarizált korszakban a véleménykülönbségek a politikai küzdőtérről gyakran a magánéletre is átcsaptak, és például Steiner Jákónak pártállásából és határozott véleménynyilvánításából következőleg több párbaja is volt.174 Megállapíthatjuk, hogy az ügyvédi kamarák iparkodtak tagjaiktól az ügyvédhez méltó magatartást a politikai küzdelmek során is megkövetelni. Sorozatosan találhatunk olyan döntéseket, melyekben a fegyelmi hatóság sújtja az ország soknyelvű lakossága körében valamelyik nemzetiség elleni hangulat szítását, más nemzetiségre tett becsmérlő megjegyzést. Ugyanígy iparkodott a fegyelmi gyakorlat elejét venni minden olyan fellépésnek, amellyel az ügyvéd a testület egészét nevetségessé tehette, az ügyvédi nevet botránynak tette ki, ahhoz méltatlannak mutatkozott.175 1913-ban részben az ügyvédi pálya egyre nagyobb túlzsúfoltsága, résziben a bírói és ügyvédi vizsga különbségének rendezése miatt az ügyvédvizsgát új jogszabállyal rendezték. Előírták, hogy az ügyvédjelölti gyakorlat csak a doktorátus megszerzésétől számítható (azelőtt már az első szigorlat után kezdeni lehetett). Továbbá kétéves gyakorlatot írtak elő az ügyvédi vizsga letétele után, mielőtt valaki önálló ügyvédként bejegyzést nyerhetne. Sikertelen vizsga esetén újabb gyakorlati idő (hat hótól két évig terjedő) letöltése után lehe54