Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Tanulmányok - I. Az ügyvédség kialakulása Magyarországon és 300 éve Fejér megyében

bejegyezve, a többiek székesfehérváriak voltak, illetve a mai veszprémi kamara területén dolgoztak.165 (Megjegyezzük, hogy Magyarországon ekkor megközelítően ötezer ügyvéd működött, a székesfehérvári ügyvédek száma a következő évtizedekben hatvan és hetven között változott.) A Kamara kezdetben Pálffy Károly titkár irodájában, a Vörösmarty téri Say-házban (8. sz.) a földszinten működött. A választmány megbeszéléseit ugyanezen ház első emeletén a Kamara elnökének lakásán tartotta. 1875. április 26-tól a Kamara irodát bérelt a Megyeház téri Bajzáth-ház I. emeletén (István tér 5.).166 A vezetőség rövidesen összehívta az első közgyűlést, 1875. április 4-re. Ennek tárgyai a költségvetés és kisebb ügyviteli kérdések, ügyvédnévsor kinyomatása, jelöltek teherviselése, portomentesség voltak.167 Júniusban pedig arról adott hírt a sajtó, hogy 14-én Péten a Kamara zártkörű mulatságot rendezett, jó ebéddel 200 személy részére, és éjjel 2-ig tánccal.168 7. Az ügyvédi kamarák a második világháborúig A magyar ügyvédi törvényt megelőzte néhány évvel az osztrák ügyvédi rendtartás, amely 1868-ban jelent meg, és 1872jben fegyelmi statútum egészítette ki. 1875-ben jelent meg az olasz ügyvédi rendtartás, a szakma kettősségét procuratore és avvocato közt a modern időkre is áthozva. 1876-ban, tehát két évvel a magyar után, jelent meg a német birodalom első közös ügyvédtörvénye, a Rechtsanwaltsordnung}m A rendezés tehát benne volt a levegőben. A kapitalista fejlődés, a szabad verseny, a lehetőségek teljes kihasználása, a laissez fairé elve szerinti gazdasági életben nem nélkülözhette az állami felsőbbségtől független ügyvédség támogatását és megteremtette azt. Ennek az ügyvédségnek nem voltak meg az igazságszolgáltatás munkájába, és minden viszonyok közt bizonyos szempontból közérdekű feladatába bekapcsolódó hagyományai, így arculata az új gazdasági, társadalmi rend szerint alakult. A szabad verseny az ügyvédek közt is folyt, a hivatástudat a hirtelen újra megnyílott pályán a fellendülő, de gyakori válságjelenségekkel is küzdő gazdasági életben nem tudott döntő hatást gyakorolni a karra. Az ügyvédi kar összetétele az egykorú írók szerint is meglehetősen vegyes volt. Ügyvédi részről az első rendtartás tervezetének tárgyalása során határozottan kívánták, hogy az ügyvédi létszám ne legyen zárt, és a működésnek ne legyen korlátozása, sem terület, sem a felső bíróságokon történő eljárás szempontjából. A pályának ez a nyitottsága olyanokat is vonzott, akik nem hivatástudatból, de nem is a pálya megkövetelte etikai és szakmai követelményeknek megfelelve lettek ügyvédek. Viszont a létszám magas volta miatt a szorosan vett ügyvédi tevékenység nem nyújtott az összes ügyvédeknek megfelelő megélhetési lehetőséget. A múlt század végén írta az ügyvédség egyik történésze, hogy „éhenhalt ügyvéd nem, de kolduló ügyvéd találkozik Magyarországon".1"'0 52