Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Közlemények - Balázs László: Adalékok Fejér megye községeinek török hódoltság kori pecsétjéhez

le pontosan? Az egyház vagyonleltárában, az 1930-as években, már nem volt feltüntetve. Elveszésének körülményei ismeretlenek. A pecsétnyomó jelenleg Fejér megye levéltárában van elhelyezve. 3. Alcsút pecsétlenyomata megvan Réső Ensel Sándor gyűjtésében és pedig 3 részben: 1. Nobili Alcsut (visszafelé olvasva) — 2. Nob. Alcsut, s rajta a falu (?) címere. — 3. egy hengerszerű durva kidolgozású pecsétnyomó, rajta csupán ennyi: Anno 1691. — Ezt valószínűleg az előzők egyikével együttesen használhatták. — Pesty Frigyes Helységnévtára szerint Alcsút községnek van egy pecsétnyomója, — amely a megyei levéltárba tétetett—1671-ben készült „nob. Alcsut" körirattal, középen rendetlen vésésű nemesi címer. 4. Bicske régi pecsétjének lenyomatát közli Jakab István László8 Bicske története című munkájában: Bickei Falu pöcsétje 1608. felirattal. Itt az 1608. év értékes történeti adat. Ugyanis Fejér megye, így Bicske is a 15 éves háború (1591—1606 alatt teljesen elnéptelenedett, és csak az 1606. évi zsitvatoroki békekötés után települt újjá. illetve tértek vissza a régi lakosok. Már 1611-ben újra annyira elpusztult, hogy lakosok nélkül állt, s a Batthyányiak ez évben nem tudtak osztályos egyezséget kötni.9 Ez az 1608. évi pecsét arról tanúskodik, hogy az újjátelepülés után és az 1611. évi pusztulás között él a falu. — Bicske és egyes falvak életének folyamatossága bizonytalan lehetett Fejér megyében ebben az időben. Ezt mutatja egy levélsorozat, amelyet 1669. dec. 7-én, 9-én, s 18-án írt Bicske község bírája és esküdtjei Csapodi István tiszttartónak, Király János harmincadosnak, illetve bérlőnek, és gr. Zichy Istvánnak, aki egy pár évig zálogban birta a Batthyányaktól Bicskét.10 — Az év decemberében, Bicskén török csauszokon (követeken) rajta ütnek a magyar végvári vitézek, a kísérők közül hármat levágnak és 20 lovat zsákmányolnak. A csauszok avval vádolják a bicskeieket, hogy ők hoztak reájuk a katonákat. Emiatt a budai vezér 7 embert elvitet Bicskéről. Ezek halálos ítélete helyett a csauszok kára megtérítésére 1000 tallért követelnek a falutól. „Szabó Mátjás" bíró az esküdtekkel kétségbeesetten kéri fenti uraik pártfogását ez ügyben, mert még ha felét is kérnék az 1000 tallérnak, azt sem tudnák megfizetni, olyan szegénységre jutottak, s ha a bírságot el nem fordítják felőlük, „bizony mingyárást megfutamodik az szegénységh." Leveleiken pecsét is van. Hogy mennyire segítettek a bicskeieken pártfogóik, írásaink arról nem szólnak tovább. — Az 1611. évi pusztulás előtt az 1608. évi pecsét Bicske falu meglétét jelenti abban az évben. 5. Ercsi illír lakosainak is van egy magyar pecsétjük ezzel a felirattal: Boldog azon Ercsi varos poceti — fölötte: BA-VA betűk, középen kettős kereszt, alatta: 1638. — Erről nincs pecsétlenyomat sem Réső Ensel Sándor, sem Pesty Frigyes gyűjtésében.11 6. Falubatthyány-ról azt írják a falu elöljárói Pesty Frigyes felhívására: a községnek még most is birtokában álló ezüst pecsétnyomóján ezen felírat van: Batian Varosa poczeti 1631. Ennek lenyomatát Réső Ensel Sándor gyűjteményében is megtaláljuk. 7. Moháról azt írják Réső Ensel Sándor felhívására: volt az öregek által látott, már nem létező pecsétnyomó ezen felirattal: Civitas Mo372