Fejér Megyei Történeti Évkönyv 8. (Székesfehérvár, 1974)

Közlemények - Balázs László: Adalékok Fejér megye községeinek török hódoltság kori pecsétjéhez

ha. — Ez is még a XVII. századból származhatott. A pecsétnek évszáma nem volt. 8. Sárkeresztesről van Réső Ensel Sándor gyűjteményében egy P. W. K. M. pecsétlenyomat, amelynek állítólag a falu jelentése szerint ez lett volna az értelme: Pecsétje Veszprém vármegyei Keresztes majornak. XVII. századbeli pecsét lehetett ez is. 9. Sárkeresztúrról írnak Réső Ensel Sándornak egy 1600 elején készült pecsétről, de a lenyomat hiányzik a gyűjteményből. 10. Sukoró egyházi pecsétje is ide tartozik még.12 Réső Ensel Sándor gyűjteményében a faluról csak 1777. évi pecsétlenyomat van. De volt a sukorói református egyháznak egy pecsétnyomója már 1623ban, amely az 1944—45. évi harcokban elveszett, amikor a parókia leégett. Ennek a sukorói régiségnek az anyaga sárgaréz és egy nagyon szépen kivehető körirat volt rajta: MDCXXIII Sokorói Rej. Ekkla. S rajta látható egy templom rajza is. Sukoróról tudnunk kell azt, hogy a legrégebbi magyar kincstári portális összeírás először csak 1638-ban tesz róla említést,13 amikor is Sukorón csak 1f2 portát vesznek számba. — Egy egyházi összeírás is csak 1632-ben ad hírt arról, hogy Sokoru faluban van ref. prédikátor.14 Az 1623-as pecsétnyomó tehát azt bizonyítja, hogy az összeírások előtt, 10—15 évvel korábban, a XVII. század elején van Sukoróról adatunk. Reméljük, hogy egy szerencsés kezű kutató ezt a parókia környékén lappangható pecsétnyomót egyszer megtalálja. Nem tudjuk, hogy a fentieken kívül mely Fejér megyei helységeknek volt pecsétje és az milyen lehetett. Csak a további kutatások egészíthetik ki az eddig megrajzolt képet. Jegyzetek 1 A Budapesti Történeti Múzeumban 1973 őszén a várostörténeti kiállításon látható is volt ez az oklevél. 2 OL Fondszáma: V, 5. Fejér megye. 3 Országos Széchenyi Könyvtár Kézirattára, Fejér megye. 4 Károly János: Fejér vármegye története I—V. Székesfehérvár, 1896—1904, I. 477. 6 Biczó Pál: A tabajdi ev. ref. egyház története. Székesfehérvár, 1896. 17. e Biczó Pál: Az ácsai ref. egyház története. Kézirat, bemásolva az egyház mindeneskönyvébe. 7 OL P. 185. Eszterházy-lt. Dominium Gesztes, fasc. XXIV. No. 7, * Jakab István László: Bicske története. Bicske, 1969, 16. 9 Károly J. i. m. III. 213. Jo OL P. 507. Gr. Nádasdy-cs. nádasdladányi lt. — „A" 441. 11 Károly J. i. m. IV. 464—65. — Szilárdfy Zoltán: Egy ercsi délszláv ponyvairat ismertetése. FMTÉ 5, Székesfehérvár. 1971, 159. 12 Sukoró 1623. évi pecsétjének a leírása: Vértesalja VII, 1926, 2. sz. Sukorói régiségek. 13 Nagy Lajos: Adalékok Fejér megye jobbágyságának a történetéhez (1543— 1769) Székesfehérvár, 1960, István király Múzeum közleményei, „C" I. 6. 78, 81—82. li Földváry László: Adalékok a dunamelléki ev. ref. egyházkerület történetéhez I—II. Bp, 1898, I. 147. 373